Zsuzsa szeretett jól kinézni minden helyzetben, legyen az bármi… még ha csak az autóját kell elhoznia a szerelőtől, akkor is. Kinyitotta öltözőszekrényét, felvette kedvenc piros blúzát, aztán a fekete szatén miniszoknyájáért nyúlt. Fekete harisnyáit már magára húzta, abban viszont nem volt biztos, vajon elég hosszú-e a szoknyája, hogy elfedje a harisnya csipkés felső szegélyét. Aztán egy gyors pillantás a tükörbe, és látta, hogy a szoknya elég hosszú… de épphogy csak… És ő pontosan ezt akarta, így aztán felhúzta tősarkú
Zsuzsa retikülje ott feküdt a kanapén, most felkapta és megnézte, mennyi van a pénztárcájában. Péter, az autószerelő azt mondta, olyan 80 dollárjába kerül kijavítani a horpadást a karosszérián. Elmosolyodott, és eszébe jutott, milyen jóképű volt a srác olajos, tengerészkék kezeslábasában. Magas volt, sötét hajú, erőteljes felsőtesttel. Az a fajta fickó volt, aki bármikor egy lány fölé kerekedik, ezért Zsuzsa most úgy döntött, itthon hagyja a pénztárcáját.
Útközben a műhely felé gyalogolva azon tűnődött, vajon hogyan reagál majd Péter, ha megmondja neki, nem tud fizetni. Biztos azonnal rájön, hogy hazudik, mivel azt már első pillanatban kiderítette, hogy ő, Zsuzsa dúsgazdag. A rózsaszín, lehúzható tetejű, igen drága kocsi mindent elárult, akárcsak divatos, drága öltözéke.
Zsuzsa amolyan apuka kedvence volt, aki megkapott bármit, amit akart. Érezte, hogy a szerelő pontosan tisztában van ezzel, és azt is, hogy bukik rá. Látta jól, ahogy a srác többször is az ő melleit skubizta. Az apukája ezért is megfizetett!
Mindjárt este hat óra, és a szerelő ilyenkor zárja a műhelyt, ezért Zsuzsa megszaporázta lépteit. Már látta a műhelyt, épp ott volt vele szemben. Az ajtók szélesre tárva, épp az ő kocsiját emelték le a rámpáról. Péter kezelte az automatikát, és még ebből a távolságból is látszottak az olaj- és verítékfoltok kezeslábasán. Bizonyára keményen dolgozott aznap, de azért remélhetőleg elég energiája maradt még tartalékban!
– Jöttem a kocsimért – szólt oda Zsuzsa, és belépett a szerelőműhelybe.
– Épp most végeztem vele – felelt Péter, és szeme majd kiugrott Zsuzsa szerelése láttán. A szellő fellebbentette szoknyáját, ott lengett a harisnya csipkeszegélye körül. Blúza feszes volt, és némiképp jobban ki volt gombolva a kelleténél, nehogy tönkretegye a látványt, amit Zsuzsa nyújtott.
– Szépen eltüntettük azt a horpadást – mondta a szerelő abbéli igyekezetében, hogy a munkájára összpontosítson. Most végigsimított a csillogó rózsaszín karosszéria felületén. Érintése láthatólag gyengéd volt, és Zsuzsa ettől méginkább vágyott rá, hogy bőrén érezze azt a kezet.
– Nahát, mintha össze se törtem volna – vihorászott Zsuzsa, aztán figyelte, hogy Péter odamegy a sarokban álló íróasztalához és kitölt egy számlát. Szemben a falra egy Pirelli-naptár volt kitőzve, rajta egy sportkocsira hajoló félmeztelen nővel. Zsuzsa odaténfergett, mert vonzotta a kép érzékisége, ami felkavart valamit a testében. A fiatal szerelőtől és saját kihívó szerelésétől már így is átnedvesedtek szeméremajkai, de ez a kép a falon még jobban felizgatta, és elképzelte magát a modell helyében, ahogy a sportkocsi hűtőházára hajol.
– Akkor hát összesen nyolcvanöt dolcsi, áfával együtt – mondta Péter, de még az áfa említése sem csökkentett a helyzet varázsán. Épp ellenkezőleg… Zsuzsa már alig várta, hogy a pénzről kezdjenek beszélni. Hisz épp ettől nyílik lehetősége, hogy rossz lányként viselkedjen.
– Csakhogy nem hoztam magammal pénztárcát – mondta a szerelőnek.
– Nem gond – felelte Péter – fizethet majd…
– Egy pillanat – vágott közbe Zsuzsa. – Direkt nem hoztam pénztárcát, merthogy nincs is pénzem. Szóval nem tudom kifizetni. Csak hagytam, hogy megcsinálja a kocsimat annak ellenére, hogy nincs pénzem.
Péter kíváncsian vonta fel szemöldökét, aztán Zsuzsára nézett, majd a kocsira. Nyilvánvaló volt számára, hogy a csaj tele van lóvéval. Meg az is, hogy apuka kedvence. Akkor meg mi a fenének cirkuszol itt nyolcvanöt dolcsi miatt?
– Nézze, esetleg megszámíthatom egy kicsit olcsóbban – mormolta Péter, és hirtelen nem is tudta, mi mást tehetne ilyen helyzetben.
– De ugye nem gondolja, hogy rossz kislány vagyok? – kérdezte Zsuzsa.
– N-nem, dehogy! – hebegte Péter, először udvariasan. Aztán egyszer csak meggondolta magát. – Azaz lehet, hogy mégiscsak az!
– Naná, az vagyok – jelentette ki határozottan Zsuzsa. – Rossz kislány vagyok, és megérdemlem a büntetést.
Péter érdeklődve nézett Zsuzsa arcára, s próbálta megfejteni a furcsa helyzet értelmét. Ám a lány teljesen komolynak tűnt. Fejében dolgozott a fantáziája… és láthatólag eldöntötte, végigjátssza ezt a játékot.
Péter – bár nem volt biztos abban, mi lesz az ő szerepe a lány fantáziájában, viszont erősen vonzotta őt Zsuzsa – a garázs ajtajához sétált és becsukta azt, kizárva a napsugarakat. Még mindig háttal a lánynak hallotta Zsuzsa tősarkainak kopogását. „Kipp-kopp” – hallatszott a betonpadlón, miközben Zsuzsa a rózsaszín járgányához lépett. Nem ő volt az első ilyen lány, aki megpróbálta elcsábítani a bevándorló autószerelőt, de Zsuzsa egész más volt. Láthatólag többet akart egy megszokott kemény, gyors és kissé durva nemi aktusnál.
– Meg kell büntetnie – mondta Zsuzsa, és Péter feléje lépett.
– Igen, mert maga nagyon rossz kislány és nem akar fizetni – mondta a srác, hirtelen felfogva, mire is vágyik ez a lány. Több mint száznyolcvan centijével a lány fölé tornyosult, így aztán nem esett nehezére az uraság szerepét játszani. Lepillantott Zsuzsára, arcán szigorú kifejezéssel; markáns vonásai most haragot és gonoszságot sugároztak.
– Kötözzön le és korbácsoljon meg – mondta most Zsuzsa, és ajkait nyalogatta türelmetlen várakozásában.
– És mivel kötözzem le? – kérdezte Péter, mire Zsuzsa felemelte a szoknyáját és kivillantotta nejlonharisnyáit.
– Jó, és mivel korbácsoljam meg?
– Van magán nadrágszíj?
– Van, persze.
– Hát akkor azzal.
Azzal Zsuzsa lerúgta tősarkú cipőit, majd lehámozta harisnyáit. Átnyújtotta Péternek, aki a kocsi felé fordította őt és lenyomta a motorháztetőre abba a helyzetbe, mint a naptáron lévő szexmodell.
Zsuzsa széttárta karjait, Péter pedig a két visszapillantó tükörhöz kötözte azokat a harisnyák segítségével. Szorosan húzta meg azokat, annyira hogy dörzsölték a lány bőrét. És Zsuzsának épp így tetszett.
Péter most odalépett a kocsi elé és megcsodálta Zsuzsa testét. A lány a motorház tetején hasalt, feneke a levegőbe meredt. Miniszoknyája felcsúszott a combja tövéig, de nem eléggé, ahogy Péter szerette volna. Ezért most még feljebb húzta és mindjárt látta, hogy Zsuzsa nem visel bugyit.
– Micsoda kis ringyó! – mondta Péter, és már maga ez a megjegyzés elég volt, hogy Zsuzsa teste buján megrázkódjon. A lány a szélvédőt bámulta. Látta saját tükörképét, a szerelő sötét körvonalait is, aki ott magasodott mögötte, szinte fenyegetően. Nézte, ahogy kigombolja mocskos kezeslábasát és az lesiklik a derekához. Alatta pólót viselt, mely verítékben úszott, a nedves szövet szorosan tapadt mellkasára.
Péter most kihúzta a derékszíját farmerjéből, majd hurkot formált belőle. A szíj dupla vastagsága könnyebben kezelhetővé tette, egyben megkettőzte minden csapás erejét is. Most először a tenyerén próbálta ki a rögtönzött korbácsot, és már az a csattanás is elegendő volt, hogy alaposan felborzolja Zsuzsa idegeit. Fenekén megfeszültek az izmok, miközben felkészült az első kemény csapásra.
– Rossz kislány vagy – kiáltotta Péter kezét felemelve, majd lesújtott a bőrszíjjal Zsuzsa csupasz tomporára. Péter bicepsze tekintélyes volt, akárcsak a csapás ereje, melytől éles fajdalom nyilallt Zsuzsa húsába. Az ütéstől felüvöltött, aztán egyre hangosabban, ahogy a szerelő mindjárt ezután újabb erőteljes csapást mért rá. A vastag bőröv Zsuzsa farpofáin landolt, vörös nyomot hagyva, ahová lesújtott.
– Rossz lány vagy és egy kis ribanc – kiabálta Péter, miközben folytatta a büntetést. A bőrszíj suhogott, hasította a levegőt, mielőtt csattant Zsuzsa formás seggén. Kínzó, égető fájdalom hasított a lány hátsójába és combjába, messze tovább terjedve azon a ponton, ahol a szíj lecsapott. Már egész testében érezte a fájdalmat, még a puncijában is, mely most hevesen kezdett lüktetni.
– Keményebben – süvöltötte Zsuzsa, eközben farpofáinak egyre növekvő sajgása fokozta a pinájában ébredő tüzet.
– Úgy van, keményebben – helyeselt Péter, és bicepszei ugráltak, amint gyors egymásutánban hatszor lesújtott a szíjjal. Minden egyes csapás keményebb volt az előzőnél. Zsuzsa hátsója teljesen kivörösödött és pokolian sajgott. Péter pedig élvezte, hogy friss húst korbácsolhat, és a következő csapást a lány combjára mérte.
Mikor a szíj a bőréhez ért, a fiatal lány felsikoltott… Vajon fájdalmában vagy élvezetében? Péter beleszimatolt a levegőbe, és megérezte Zsuzsa pinájának illatát. Láthatólag minél keményebben ütlegelte, a lány annál jobban bezsongott. Újabb kemény csapást mért felső combjára, és aztán nézte, hogy vonaglik Zsuzsa a rózsaszín motorháztetőn. Azt is látta, hogyan rángatja a csuklóit rögzítő harisnyákat.
– Te mocskos kis kurva, te ribanc – kiabálta a szerelő alig várva, hogy ismét lesújtson. Még egyszer hallani akarta Zsuzsa vonítását, újabb vörös nyomot akart hagyni farán és combjain, de a farka már túlságosan bekeményedett a feszültségtől. Péternek muszáj volt most rögtön megbasznia a lányt!
Zsuzsa izgatottan nézett a szélvédőre, onnan látta, hogy Péter félrehajítja a szíjat és ledobja kezeslábasát. Aztán lehúzta farmerjét és odalépett
Zsuzsa mögé, merev farkát a szeméremajkak közé nyomta. Makkja hatalmas volt, ő mégis beerőltette, aztán egy lökéssel teljes hosszában behatolt. Ettől az irgalmatlan taszítástól Zsuzsa lélegzete is kimaradt. Nyilvánvalóan Péter volt a helyzet ura, készen arra, hogy megleckéztesse a leányt hatalmas hímtagjával.
– Mocskos kis ribanc – mormolta Péter, miközben kezdte erőteljesen ki-be lökni férfiasságát Zsuzsa pinájába. Két kezével megragadta a lány combjait, ujjait mélyen beléjük vájta, miközben szenvedélye egyre erőteljesebbé vált, minden egyes lökéssel. Mintha még mindig a lányt korbácsolná! Még véletlenül sem volt gyengéd, szelíd, a lány kedvében sem akart járni. Agresszíven, hevesen baszott, Zsuzsa megkorbácsolása felébresztette a benne lakozó állatot.
Zsuzsa üvöltött, miközben Péter fasza egyre döfködte puncijának izmait. Hüvelye a hímtagra feszült teljes hosszában, és egész testére átterjedt a férfi szenvedélye. Nézte a szerelőt a szélvédőn, erejét csodálva, jóképű vonásait, hatalmas farkát. Ilyen hosszú dákóval még nem találkozott, ám igazából a vastagsága jelentette az igazi izgalmat.
Így még sosem tágult ki a pinája, és sosem baszták őt ily hevesen, ilyen erővel.
Miközben Zsuzsa már az orgazmus határán járt, Péter egyetlen utolsó, hatalmas lökéssel jutott el a saját csúcspontjáig. Kihúzta makkját egészen a szeméremajkak réséig, aztán teljes hosszában döfött előre, vissza a hüvelybe, szinte széthasítva azt kirobbanó nemi erejével. A lány azonnal elélvezett! Zsuzsa most hátravetette fejét és kéjesen üvöltött fel, puncija fékezhetetlenül rángott. Érezte, hogy Péter makkja ott lüktet benne… azaz egyetlen szenvedélyes lökés őt is a csúcsra vitte. Farka vastag sugárban lövellt ki és Zsuzsa testüregébe ömlött, ugyanolyan erőteljesen, ahogy a bőröv sújtott le mezítelen farpofáira.
– Legyen ez jó lecke számodra – mondta most Péter, még mindig előre-hátra lökdösve falloszát. Érezte Zsuzsa orgazmusának feszültségét odabent, és hálás volt a puncijából áramló nedvességért. Ez a síkosság tette lehetővé, hogy tovább döfködhette a lány feszülő izmait. Nézte Zsuzsa tükörképét a szélvédőn, miközben tökeit is megmerítette a lány nedveiben. Látta Zsuzsa lázas kielégültségét a tekintetében.
Péter most újra kezdte. – Mondom, legyen ez jó lecke számodra! – Zsuzsa azonban most sem felelt. Kéjes sóhajok hagyták el ajkát, pinájának izmai lüktettek Péter farka körül. Orgazmusa szinte véget sem akart érni,
Péter olyan tökéletes munkát végzett a bőrszíjával, aztán meg sziklakemény farkával. Teljesen áthatotta őt az a férfierő, ahogy addig ütlegelte, míg teljesen átadta magát… hisz pontosan azt remélte, hogy így lesz!
Miután fantáziája így beteljesedett, Zsuzsa sürgető vágyat érzett, hogy megforduljon és megcsókolja gazdáját, csuklói azonban még mindig szorosan meg voltak kötözve. Még mindig Péter főnök. Továbbra is ő vezényelt. És Zsuzsának tetszett, hogy Péter ribanca lehet!
Akkor hát tanult ebből a leckéből? Visszajön másnap a pénzzel, amivel Péternek tartozik? Vagy megint otthon hagyja a pénztárcáját?
Zsuzsa már tudta a választ minden kérdésre. Ezért lüktetett a puncija olyan hevesen. Nem tanult a leckéből. Ő már csak ilyen rossz lány marad.
Talán a leghuncutabb mind közt.
Ahhoz még sokkal több korbácsolás kell, hogy kiirtsa belőle a rosszaságra való hajlamot. De végre talált egy férfit, aki ezt meg is teszi. Péter majd megjavítja őt!
Beküldte: István