“Tanárnő, én úgy csodállak téged…”

Sziasztok újra!
Ez egy kicsit régebbi történet, és nem is tartozik az extrémebbek közé. Sokkal inkább lassabb, de talán szenvedélyesebb és a mai napig nagyon élénken él bennem, ha rá gondolok. Akkor még csak 23 éves, egyedülálló egyetemista voltam. Természetesen voltak kapcsolataim egyetemista csajokkal, de nem voltak hosszú távú viszonyaim. Hála Istennek a képzésem vége felé jártam, csak egyetlen gyakorlatos félévem maradt hátra. Most biztosan csodálkozni fogtok, de angol-tesi tanárszakon tanultam és jelenleg is tanárként dolgozom. Tekintve a mostani helyzetet (amibe most nem mennék bele) és azt, hogy férfi vagyok, ezt mindenki furcsálta, de én már csak ilyen vagyok. Nem érdekelt a kevés fizetés, és hogy nem leszek mecénás a nők előtt.

Szeretem a gyerekeket és miattuk akartam ezt a pályát.

A lényeg, hogy alig vártam ezt az utolsó gyakorlatot és hogy végre csupa értékes, hús-vér gimnazista diákkal dolgozhassak együtt és nem valami bűn unalmas, száraz elméleti anyagot kell tanulnom az egyetemen, aminek egyébként is kevés köze van a gyakorlati tanításhoz. Sajna ez előtt is volt egy rövid gyakorlatom egy általánosban, de a mentorom akkor egy vén szipirtyó volt. Rengeteget kiabált a gyerekekkel, minden ötletembe belekötött és csaknem elvette a kedvemet az egész szakmától. Reméltem ezúttal más lesz a helyzet.

Szóval végül egy teljesen középszerű gimibe beadtam a jelentkezésemet és el is fogadtak. Rá pár napra találkoztam az angolos mentortanárommal, aki egy átlagos testalkatú, gyönyörű, hosszú göndör, fekete hajú nő volt. 40-45 év körüli lehetett, hirtelen azt se tudjam tegezzem vagy magázzam-e. Végül tegezni kezdtem, de minden szavammal tiszteletet és csodálatot igyekeztem sugározni, amikor vele beszéltem. Toldi Kitti néven mutatkozott be. Kezdetben bejártam az óráira csak hallgatni, de lenyűgözött a stílusa, ahogyan higgadtan, kedvesen beszélt a gyerekekkel, ők meg csendesen, fegyelmezetten hallgattak rá. Teljesen más volt a tapasztalatom, mint a másik gyakorlatnál. Emellett csinos is volt a tanárnő, simán letagadhatott volna néhány évet. Fiatalos teste volt, közepes mellekkel és a hátsója is olyan pont… ’kézreálló’ volt. A bőre is szép volt és ápolt. Csak 1-2 kisebb ránc akadt az arcán, de szerintem valahogy még… vonzóbbá is tették, mert nem volt ’csajos’ arca. Hanem nőies. Gyönyörű, igazi nőies.

– Akkor jövő óra előtti napon várom az óratervedet! – mondta egyszercsak nekem kedvesen az egyik tanóra végén.
A merengésem közepette szinte észbe se kaptam, hogy kicsengettek és már csak ketten maradtunk a teremben.
– Küldeni fogom! – vágtam rá zavartan, de vigyori pofival.
Aznap este keményen belevetettem magam a munkába és a legjobb tudásom szerint össze próbáltam állítani egy óratervet. Vagy 3-4 órán át csinálhattam, ezért tartottam egy kis szünetet közben. Úgy döntöttem, hogy rákeresek a mentortanáromra egy közösségi oldalon. Csak egyetlen fotó volt fent rajta, ahogyan egy virágos rét közepén áll. Semmi kép férjről vagy gyerekekről. Kiderült, hogy egyedülálló. Hosszasan, merengve nézegettem a fotót. Végül aztán vettem a bátorságot és elküldtem neki az óratervemet. Gyorsan jött is a válasz, hogy reggel menjek be 8 előtt és beszéljünk a tervről.
Ahhoz voltam szokva, hogy biztosan le leszek szidva, mert valamit nem jól csináltam, de a kollégám vidáman fogadott. Sőt.
– Fülöp, ezek a tervek fantasztikusak! Remek ötleteid vannak, alig várom, hogy megvalósítsd őket! Ez nagyon fog tetszeni a gyerekeknek! – bátorított széles mosollyal.

Gondolhatjátok, hogyan éreztem magam. S ez minden egyes tanórán így volt! Ha volt egy kis hibám, azt mindig elmondta, de végtelenül aranyosan, építő jelleggel. Örült a kreatív óráimnak és a gyerekek is szemmel láthatólag megkedveltek engem. Egyszerűen tökéletes volt a gyakorlatos élményem és ezt a mentortanárnőmnek köszönhettem.

A gyakorlat legvégén, még az évzáró előtti egy-két nappal írtam neki, hogy ott lesz-e a suliban. Azt válaszolta, hogy délután keressem meg a tanáriban 14 óra után. Mégegyszer szemügyre vettem a profilképét és egy útmenti virágboltba betérve megpróbáltam egy olyan csokrot összeállítani neki, amiben a képén lévő virágok voltak. Szinte rohantam is az izgatottságtól és a hálával telített szívemmel a gimibe. Ahogy beértem, bekopogtam és beléptem hozzá.
– Fülöp! Jaj, hát ezek meg? – kérdezte meglepetten.
Egy szép, bézs szövetnadrág, magassarkú, ing és blézer volt rajta egy kagylónyaklánccal. Bámulatosan nézett ki.
– Kitti tanárnő, nem tudom hogyan hálálhatnám meg neked mindazt, amit tettél értem. Visszaadtad a hitemet a munkában és ezt oda akartam adni. – magyaráztam, ő meg elérzékenyülve átvette tőlem a csokrot.
– Máris keresek egy vázát. – mondta csillogó szemekkel, elcsukló hangon. A virágok bekerültek a vázába, Kitti néni – ahogy a gyerekek hívják – pedig a meglepetéstől már teljesen elérzékenyülve lépett elém.
– Szóval köszönöm. Köszönök mindent. – ismételtem meg magamat, miközben ő egy zsebkendővel megtörölgette a szemét. Tett felém mégegy lépést.
– T… tudod… ezek azok a pillanatok, amikért ezt az egészet megéri csinálni! Csak azt kérem, hogy ne hagyd el a pályát. Nagyon értékes kolléga leszel és a gyerekek sokat vesztenének, ha nem lennél… – ahogy ezeket gyengéden kimondta, már csak néhány centire volt az arcomtól.
– Nem fogom. Most már csak miattad sem fogom! Meglátod, büszke leszel rám, és…
Nem tudtam befejezni a mondatot, mert hirtelen megcsókolt. A szívem úgy zakatolt, hogy majd kiugrott a helyéről. Szinte remegtem. A csók után a tanárnő lesütötte a szemét és a füle mögé tűrt egy tincset az éjfekete hajából.
– Ne haragudj, lehet, hogy barátnőd van és én meg itt… ilyen… vénen… csak elragadtattam magam. Sosem csináltam ilyet ezelőtt. – magyarázkodott, de én válaszul visszacsókoltam.
Mélyen, szenvedélyesen. Egy kicsit még a nyelvünk is összeért. Közben átöleltük egymást.
– Tanárnő én úgy… én úgy csodállak téged, annyira felnézek rád! – habogtam, és kissé mohón a nyakát, illetve a kulcscsontja vonalát kezdtem el csókolni. Ahogy ezt megtettem, a mentorom átkarolta a fejemet és vett egy mély levegőt.
– Várj… várj… – szuszogta. Azt hittem ezzel vége is lett a dolognak, de csak az ajtóhoz sétált, hogy bezárja. – Nincs itt senki, de azért menjünk biztosra. – suttogta izgatottan, majd kigombolt pár gombot az ingjén, ahogy újra közeledni kezdett felém.
Előbukkant a fehér melltartója és a kerek mellei egy része. Nem voltak óriásiak, de nagyon tetszettek. Kecsesen, lassan lépdelt felém, szégyenlős mosollyal. Újra megállt előttem és váltottunk egy nyelves csókot. A bal kezem a melleire tapadt, a másikkal a hátsóját simogattam. A farkam már a legelső csókunk óta úgy hegyesedett a nadrágomban, mint a Kékestető és úgy csöpögött a nedvességtől, mint a Balaton. A csók után letévedtek az ajkaim a melleire, amiket most már kiszabadítottunk az ingből és a melltartóból. Kitti ugyan halkan, de egyre szaporábban kapkodta a levegőt, ahogy cuppogtam az ikrein.
– Lám, nemcsak a tanításban jó a kistanár úr… – dicsért meg.
Felcsigázott, amit mondott, ezért már térdre ereszkedve a nemiszervét kezdtem puszilgatni, egyelőre nadrágon keresztül.
– Kívánlak, Kitti néni. Akarlak, nagyon. – kérleltem.
– Azt észrevettem, édes. Én is téged, ne aggódj. – felelte elmosolyodva és lehúzta a nadrágját és a fehér bugyiját is.
Csak a magassarkú és a szép kagylónyaklánc maradt rajta, ami a mellei között csüngött. Elém tárult a fantasztikus puncija. A szeméremdobját csupa szőr borította, de maga a szeméremtest csupasz volt. Azon merengtem egy pillanatra, hogy hogyan lehet ez a nő ilyen tökéletes.
A tanáriban az oldalra tolt íróasztalokon és a sima székeken kívül volt középen egy kanapé, mellettük két kényelmes fotel és előttük egy dohányzóasztal. Mi még mindig a szoba közepén álltunk, szóval a kényelem érdekében Kitti lehuppant az egyik fotelbe és széttárta a lábait. A talpait a karfákra helyezte. Nem kellett kétszer mondania mit csináljak. Hű szolgaként ismét térde rogytam előtte és először lassan, kívülről egyre befelé haladva elkezdtem orálisan kényeztetni az „tanárúrnőmet”. A szapora szuszogások halk, kéjes nyögdécselgetésekbe csaptak át, ahogyan gyorsabban lefetyeltem őt. Megszűnt létezni az idő, de szerintem 4-5 percig biztosan nyaltam Kittit, aki beletúrt a hajamba és úgy tartott ott magán.
Ezután mindketten feltápászkodtunk, Kitti pedig odasétált az íróasztalához és felrakta rá a jobb lábát. Úgyis tudta mit fogok mondani, de színpadiasan, lebiggyesztett szájjal, kérlelő tekintettel rámnézett.
– Szeretkeznél velem? – kérdezte.
Szó nélkül lerántottam magamról a nadrágomat, és végre előbukkant a nagyjából 17-18 cm-es farkam. Az erek szabályosan lüktetve duzzadtak rajta. Mintha vastagabb is lett volna a megszokottnál. Még sosem láttam ilyennek.
– Húha… ezt igennek veszem. – vonta fel a szemöldökét Kitti tanárnő és kijjebb tolta a punciját, ami azonnal be is fogadta a farkam kupakját.
Mindketten felnyögtünk, de próbáltunk halkak maradni. Épp ezért enyhe tempóban kezdtem el ki-be járatni a farkamat benne, mindig csak fokozatosan mélyebbre engedni belé, mint az előbbinél. Végül tövig nyomtam a péniszemet a meleg pinába. Kitti elégedetten hátrapillantott rám és egy még egy csókra is futotta tőle.
Most fokoztunk a tempón és gyorsabb ütemben kezdtem használni a kéjbarlangját, amit nagyobb nyögésekkel hálált meg nekem. Egyikünket sem érdekelt már ki hall meg minket, és hamarosan vad szexelésbe kezdtünk.
– Aaah… aaah… Istenem, de jó! – nyögött.
– Legcsodásabb nő vagy! Ah! – szuszogtam.
– Oh… ezaz, kérlek használj… kérlek, csak dugj! – mondta élvezettel, már nem válogatva a szavakban. Ekkor valaki ki szerette volna nyitni az ajtót, de nem tudta. Egy pillanatra megálltam, de Kitti vidáman azt kiáltotta, hogy „Foglalt!” és tovább nyomta magába a farkamat.
Rövidesen viszont az asztalra bukott és lerakta a lábát. Szegény nem tudta tovább tartani magát.
– Megérdemelsz egy kis pihenést drága tanárnő, feküdj le ide. – mutattam a kanapé felé.
Kitti így is tett és oldalt feküdt a kanapén. Most a bal lábát emelte fel. Én mögé feküdtem és oldalról újra benyomtam neki a faszt, miközben a lábát tartottam a kezemben. Újra felnyögött.
– Agh… Ilyen jól még sosem basztak meg! Hihetetlen ez a fasz! – szaladt ki belőle.
– Vagy csak te és a pinád vagytok ilyen extrák! – mentegetőztem.
– Akkor hát… fuck me! – nevetett fel.
– Angolozunk? – nevettem vissza meglepetten, újra ki-be járatva a szerszámomat.
– Ha már úgyis az angol nyelvi mentorod voltam… fuck my pink little pussy with that monster cuck… – duruzsolta tökéletes, de kissé ribancos brit kiejtéssel. Nagyon szexi volt.
Így is tettem és a szavainak hatására keményen döngetni kezdtem azt a bizonyos rózsaszín pici puncit. Csak a csattogás és Kitti sikoltozásai hallatszottak.
– Uh! Yes, yes, yes! Fuck! – színészkedett, pornósokat megszégyenítve.
Nemsoká hirtelen kiszállt a farkamból és leültetett. Bele szeretett volna ülni az ágaskodó dárdámba, hogy jól felnyársaljam a pináját.
– Most én irányítok! – parancsolt mohón és lovagolni kezdett rajtam.
Tetszett az ötlet, pláne, hogy az a lovaglás hamarosan vágtázásba csapott át. Fogdosni, markolászni és paskolgatni kezdtem a seggét.
– Imádlak Kitti tanárnő! – kiáltottam.
– Kúrjál szét… Fülöp tanár úr… – sikoltott.
Varázslatos volt az ő szájából így hallani a nevemet, ezért mindent beleadtam. Már nem csak ő pacikázott a péniszemen, hanem én is – felvéve az őrült tempóját – dugni kezdtem őt alatta. Közben újra megkóstolhattam a szép melleit. Nem is bírta sokáig így rajtam.
– Aaaahh… El fogok élvezni tőled! Elélvezek! Uuuuhhhhh! – harsogta és rám rogyott.
Levegő után kapkodott egy darabig, de hamar elém térdelt.
– Kérem a spermád! Mindet! – követelte, majd hátrahajtotta a fejét, lehunyta a szemét és kidugta a nyelvét.
Azonnal megadtam neki, amit kért és pár másodperc múlva már lőttem is a langyos ondót a szájába. Került némi az arcára is.
– Nyami! Idejét se tudom már mikor kaptam valakitől ilyet! – újságolta boldogan, miközben hálásan nyelte a váladékot.

Ezután kedélyesen elbeszélgettünk a jövőről. Én sajna a város egy másik gimijébe kaptam munkát, Kitti meg elmondta, hogy nyáron Londonba költözik és egy nemzetközi iskolában fog tanítani. Szomorú voltam, hogy elbúcsúzunk. Hogy legyen emlékünk egymásról, csináltunk néhány közös képet az évzárón, de a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Sokat nosztalgiázunk. Azóta mindketten megházasodtunk. Kittiék örökbefogadtak egy kisfiút, nekünk meg két lányunk született. A drága tanárnőmnek így aztán azóta már nem csak a virágoskertes képe van fent a neten, hanem egy kép a férjéről és a kisfiáról is… no meg egy közös kép velem és a virágcsokorral, amit azon a szép délutánon kapott tőlem.