A jó tanító

Régóta olvasgatom az oldalt, alapjában tetszik is, bár nem tisztem eldönteni, hogy mi a kitalált írói munkásság, és mi a valóság.
Viszont nekem, mint friss nyugdíjasként van egy valódi történetem, ami már lényegében történelem, de igaz volt. Kicsit vissza kell kanyarodni az időben, hogy minden érthető legyen.
A 60-as évek végén olyan 8-10 éves koromban a szüleim vettek egy rossz parasztházat, aminek a helyére építettek egy „kádárkockát” A szomszédunk egy vénlány volt, akinek a férje korábban üzemi balesetben elhunyt, gyermekük nem volt. Összehaverkodtunk az „öreg” csajjal, aki felajánlotta, hogy ingyen és bérmentve művelhetjük az ő kertjét is, hogy ne legyen gazos. Ez így lett, a két porta között csináltunk egy kiskaput, ahol át tudtunk járni, éveken keresztül műveltük a kertet.
A szomszédasszony néha apróbb szívességekre kért meg, ami életkoromnak megfelelt, boltból ezt-azt hozni, majd később a tüzelőt, fát, szenet segíteni, behordani, festéskor a bútorait arrébb huzigálni stb. Sőt, még néha 5-10 forint zsebpénzzel is jutalmazott.
Egy műszakban dolgozott valami irodában 8-16 óra között. Megjegyzem mai szemmel sem volt egy bomba nő, csak olyan átlagos testalkatú, megvolt mindene, de semmiből sem mondható, hogy túl nagy, vagy kicsi lett volna neki, mondjuk feneke, melle, stb. arca viszonylag helyesnek volt mondható, és mindig nagyon ápolt, finom illata volt.
Harmadikos gimis koromban (17 évesen) vettem észre, hogy a szomszédasszony kicsit más szemmel méreget, mint a korábbi években. Mivel műveltük a kertjét gyakran odajött, ha egyedül voltam a portán és rendszerint rövid átlátszó otthonkában, néha még bugyi sem volt rajta, úgy saccoltam, és egyre többet beszélgetett velem.
Szüleim azok dolgoztak látástól mikulásig, alig voltak otthon, tehát szabadon tengettem a napjaimat iskolásként és a szünidőben is.
Tehát olyan 17 éves koromban, tudom harmadik gimi után kért meg, hogy hozzunk le a padlásáról pár darab tonett széket, mert azt rendbe akarja hozni. Én voltam 17 éves, anyám 37 éves, a szomszédasszony meg olyan 50-55 év körüli. Na, irány a padlás. Mikor mentünk felfelé a létrán ő ment előttem és nem volt rajta bugyi az otthonka alatt. Jó meleg volt nyár elején, ágaskodott a farkam, és támadt pár gondolatom, és ekkor éreztem meg, hogy nemcsak a melegtől zihál az asszony, hanem fel van spanolva. Mire kiszedtem a sok dzsuva közül a négy széket nyakig poros lettem. Tehát szék le a gangra és mondtam, hogy most megyek haza fürödni. Erre a reakció: Dehogy mész sehova, majd itt lemoslak. Húha, na szóval irány nagy zavarral a fürdőszobája, ahol beleállított a kádba, a gatyámat lerántotta és tényleg alaposan lemosdatott. Farkam közben állt, mint a cövek, de nem kommentálta, viszont a teljes lemosás után visszatért az álló cövekhez és érzéssel, de határozottan kiverte, rá a csempére. Közben azt se tudtam hova nézzek, viszont ő nem zavartatta magát, csak zihált, mint akinek melege van. Utána ő is lecsapatta magát, majd letörölt és beparancsolt a szobába, rá az ágyra, és adj neki, ami jött. Lényegében alig szólt, de irányított röviden ahogy kell, mit hogy csináljak, indításként ki is nyalatta magát rendesen, majd meg is lovagolt rendesen ahogy azt illik. Utána mondta meg, már mikor egymás mellett pihegtünk, hogy a fürdőben azért verte ki kézzel, hogy utána ne durranjak el olyan hamar.
Ekkor már azt is elmondta, hogy legalább egy-két éve vacillál azon, hogy ezt meg kéne ejteni, de kicsit várt még, hogy érjen az eszem.
Ezek után eljött a kánaán. Másfél évig szinte napi gyakorisággal jártam rá. Volt, hogy naponta kétszer is. Reggel még munka, illetve iskola előtt, délután meg este, amikor jól esett. Senki nem nézte volna ki belőle, hogy szexuálisan milyen aktív nő. Nem játszotta meg magát, szerette a szexet, az esetek 80%-ában volt orgazmusa, ahogy saccoltam. Vagy a farkamon, vagy az ujjamon éreztem hüvelyének ritmikus összehúzódását. Az viszont biztos, hogy inkább csikló centrikus volt.
A lebukás szinte lehetetlen volt, mert zömmel a kerten keresztül közelítettem meg a lakást, télen meg, mikor elmentem otthonról este (korán esteledett) egyszerűen egy kapuval arrébb bementem az utcáról a portára, míg anyámék azt hitték, hogy a haverokkal lógok, hétvégén esetleg hajnalig.
Életemben nem dugtam annyit és olyan sűrűn. Volt olyan, hogy átugrottam hozzá, a konyhában tésztát gyúrt a deszkán, én meg hátulról felhajtottam az otthonkát, kiléptettem a bugyiból és azonnal beakasztottam neki. Hála istennek egy-két érintésre jól nedvesedett, nem kellet sokat cicózni vele. Utána úgy folytatta a tésztagyúrást, mintha mi sem történt volna, a levem meg folyt le a lábszárán. Egyre nem volt hajlandó: csumára végig leszopni és a szájába engedni. Ha menzeszelt akkor maximum a makkomat szopogatta és végül kiverte.
Szép időszak volt. Mikor érettségi után bevonultam katonának és ritkán itthon voltam hétvégén, még néha rájártam, de leszerelésem után közölte, hogy összejött egy kb. vele egyidőssel és elköltözik, mivel én úgyis más városba megyek továbbtanulni, ő meg már öregszik és kell valaki, akivel végig tudja élni az életét. Rég volt, de igaz volt. Ma is szeretettel gondolok rá és hálával, hogy a legkanosabb időszakomban korlátlanul kielégített és sok mindenre türelmesen megtanított, többek között arra, hogy pár hónap tanítás után már képes voltam akár 30 percig is elélvezés nélkül fenntartani az erekciómat. Nem hátrány.