Nehéz időket éltem meg. Munkahelyváltás, 24 órás munkarend. Hamar újra vezető beosztásba kerültem. Nehezen szoktam bele, mert minden új volt számomra. A feladat is, meg a munkatársak is. De sikerült egy jó kis csapatot összehozni. Aztán bonyolódott a helyzet, mert elkezdtek a nők is beáramlani ebbe a leginkább férfiak által uralt területre is.
A váltó csapatok hamar feltöltődtek velük, a vezető kollégák igencsak veszkődtek értük. Aztán lassan mi is bekerültünk a sodrásba. A munkánk úgy nézett ki, hogy volt egy viszonylag állandó vezető csoport, a többség pedig egy valamiféle rend szerint került munkába küldve, gyakran változó összetételben.
A lányok itt is ott is megjelentek. Az általam vezetett irányító csapat sem maradt érintetlenül. Sokan igyekeztek hozzánk kerülni, mert sikerült nyugodt légkört teremteni és fenntartani. A fő szempontom a megbízhatóság volt, a csapat összeállításában. Ez a lányokra is érvényes volt. Igaz, a “vezényelt” többség milyenségébe nem sok beleszólásom volt, ezért a szűkebb irányító team minősége meghatározó volt.
A lányok néha furcsa és szokatlan helyzeteket is okoztak. Az egymás közötti civódásaik, szerelmi kalandjaik sem kerülték el a napi életet, a 24 órás összezártságot. A munka során azért rövidebb-hosszabb pihenésre is volt alkalom, ahogy a helyzet megengedte. Általában azt is sikerült megoldanom, hogy az éjszakát váltva alvással is lehessen tölteni. Ehhez a hely is adott volt.
Pihenőszobák voltak kialakítva. A nőknek is. Nekünk a műszak vezetőinek külön, közel a munkavégzés helyéhez, hogy bármikor elérhetők legyünk. Zuhanyzó, öltözőszekrény, ahol ágyneműinket is tárolhattuk. Ott főztem magamnak kávét is, amit aztán az “állandó” munkatársak is igénybe vehettek.
Napközben néha “gyóntató” is volt, ahol elvonulva megbeszélhettük az adódó problémákat, vagy megoszthattuk gondjainkat. Itt mondta el egyik munkatársnőm is, hogy eléggé kivan ,mert otthon mostanában zűrössé vált a helyzete. Ami egyébként látszott is kialvatlanságán. Szerét ejtettem, hogy este pihenni küldjem. Mikor egy cigarettát elszívni a pihenőmbe mentem, meglepetésemre ott találtam.
-Bocsánat-mentegetődzött. -Csak a lányok…Bezárkóztak… Fiukkal…Nem akarom zavarni őket….
-Itt is maradhatsz. Nekem úgyis most elég dolgom van, nem fog senki zavarni.
Aludj, majd ha kell keltelek. Mikor hajnalban indultam kávét főzni magamnak, hallottam,hogy a zuhanyzóban csobog a víz. Mikor előbújt, már újra felöltözve ,nadrágban , blúza betűrve.
-Ne haragudj, hogy használtam a zuhanyt. Csak nagyon leizzadtam. Már itt sem vagyok !
-Semmi gond. Nem kell rohannod. Igyál egy kávét te is nyugodtan.
-Köszönöm. Az jól fog esni.-ült le zavartan.
A műszak végén már átöltöztem és még egyszer körülnéztem, hogy rendet hagytam-e magam után. Ekkor vettem észre a zuhanyozóban a fogasra akasztva melltartóját és bugyiját! Még nedves volt. Egyik száraz törölközőmbe hajtottam és szekrényembe tettem. A következő műszakba megint kialvatlanul érkezett. Mikor este megint aludni küldtem, szomorú tekintettel nézett rám.
-A lányok..-mondta alig hallhatóan. -Megköszönték, hogy a múltkor nem zavartam őket. Kérték, hogy ha lehet, ma se tegyem.-
-Használhatod ma is a pihenőmet. Találsz ágyneműt is a szekrényemben . Meg a törölközőben mást is.Az meg a tiéd. Csak reggelre főzzél kávét, ha kérhetem.
Aztán változott a”vezényeltek” köre és változott a helyzet is. Ő még mindig fáradtan érkezett, és ha tehettem kivételeztem vele, hogy többet pihenhessen. Ezt munkájával mindig igyekezett is ellensúlyozni. Mikor egyik éjjel én is pihenni indultam, az ajtót nyitva gyöngyvirág illatát éreztem. Ugyanazt az illatot, mint amit ágyneműmön, mikor elpakoltam, amikor lent aludt.
-Nem zártak ki-hallottam a suttogást a heverőm felől.
-Csak itt olyan megnyugtató. Maradhatok?
-Hát mos én is..-Ne küldj el !
-vágott szavamba. -Feküdj le, nem foglak zavarni !
Levetettem ruhám és én is a takaró alá bújtam. Meglepődtem, ahogy pucér teste hozzám ért.
-Köszönöm hogy olyan türelmes és kedves vagy velem-suttogta, pucér fenekét nekem szorítva.
Farkam meleg ülepének simult és merevedni kezdett. Egyenletesen szuszogott. Majd lassan óvatosan felém fordult. Kezem szárán megéreztem hozzám simuló forró kemény mellét.
-Azt hiszem mégiscsak zavarlak, ha nem bánod,-csúsztatta kezét ágyékomra, és végigsimított már mereven álló farkamon !
-Akard te is !-súgta fülembe, és letolva gatyám, rudamat markába fogva ujjai hegyével cirógatni kezdte !
Most már az én kezem is útra indult . Az egyik kezemmel ágyékát érintgetve tapogattam végig . Először selymes szőrzetét, majd szeméremajkait, punciját és csiklóját.
-Megkívántalak. Már nagyon hiányzik -suttogta.
Hanyatt fordult, és húzott magára. Lábait széttárta és rudamat fogva makkomat puncijához igazította.
-Dugd belém ! Dugjál meg !-emelte csípőjét ,hogy magába fogadjon.
Már magam is rettentően kívántam. Lassan toltam farkamat tövig puncijába. Aztán kényelmesen megindultam benne.
-Igen, így nagyon jó !-sóhajtott hatalmasat.
Lassan, kitartóan és hosszan kefélni kezdtünk. Lihegve, nyögdécselve, most már melleit is birtokba véve puszilgatva haladtunk a csúcs felé. Nyikkantgatva rángatózott, ahogy közeledtünk a beteljesülés felé. Egyszerre értünk a csúcsra, egyszerre élveztünk el. Összeszorította combjait, amíg én spriccelve ürültem ki bensőjében.
-Ezt nem csak magamért, hanem hálám jeléül is akartam! Csodálatos érzés!
-Ezt máskor is szeretném érezni veled. Meg még máshogyan is. Ugye te is akarod? Mert én nagyon!
Közben felkuncogott.
-Lezuhanyzok, mert csorgunk belőlem. Aztán magadra hagylak, hogy pihenhess egy kicsit mégis-Csókolt meg hevesen nevetve.
Szextörténet beküldő: Apóca49