Mivel az előző történetem tetszett a publikumnak, ezért úgy döntöttem egy igen régi, közel 10 évvel ezelőtti esetet osztok meg. Úgy gondolom jobb előre leszögeznem, hogy nem feltétlenül a szex lesz a középpontjában a történeteknek!
Az egész történet még középiskolába nyúlik vissza, ahol összebarátkoztam egy lánnyal még a legelején. A történet kedvéért legyen Dia. Diával a kezdetektől kezdve nagyon jóban voltunk, hamar megtaláltuk az összhangot. Mindig is (és a történet során is igaz ez, mert külsőleg nem sokat változott) alacsony, vékony lány, kis mellekkel, de annál kerekebb fenékkel. Kislányos arca és vállig érő egyenes haja sosem volt az ideálom, de nem is külsőleg figyeltem őt ekkor. Tényleg a jelleme miatt kedveltem éveken keresztül, volt időszak, amikor barátilag együtt jártunk bulizni is, és nem egyszer összejártunk beszélgetni, filmezni. Külső szemlélő tényleg azt hihette már első ránézésre, hogy járunk, mert akkora volt köztünk az összhang, és mi naivan nem értettük miért hiszik ezt.
A középsuli utolsó néhány hetében azonban bennem átfordult valami. Szinte bekattant a dolog és rájöttem, hogy valóban szerelmes lettem Diába. Közeledett az egyetemi élet (ő építészeti irányba ment, én pedig a pszichológiát vettem célba), én pedig nem mertem lépni. Nyár végéig csak nagyon ritkán tudtunk beszélni, mindketten erősen készültünk az egyetemi életre. De mivel mindketten a fővárosba költöztünk azt már az első pillanatban megbeszéltük, hogy szeptembertől ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.
Még nyár végén ért egy csapás, ugyanis Dia összejött egy sráccal (a történet kedvéért legyen Gábor), akit viszont a munkája a szülővárosunkba kötött, így gyakorlatilag ez nekik távkapcsolat maradt egészen a történet végéig. De mindettől függetlenül tartottuk a megállapodásunk Diával és ugyanúgy összejártunk, mint régen. Jobbára ő járt hozzám, mert kollégiumban lakott, én pedig egyedül egy kis albérletben.
Itt ugrunk az időben, ugyanis egy év eltelt már, én pedig csak őrlődtem egyre jobban. Október végén meglepetés ért, ugyanis Dia átjött, hogy meglepjen születésnapomra. Ezen csak azért lepődtem meg, mert november elején születtem, és szegény nem győzött bocsánatot kérni, amiért hívatlanul beállított hozzám. Én megnyugtattam, hogy nincs semmi gond, amúgy sincs dolgom és behívtam.
Koccintottunk párat és ő elkezdett arról panaszkodni, hogy jól el van Gáborral, de kiakasztja, hogy csak pár hetente találkoznak, és mindig csak ő megy, de Gábor nem hajlandó feljönni Pestre még egy hétvégére sem.
Ezen a ponton bukott ki belőlem, hogy akkor jöjjön össze velem, mi úgyis közel vagyunk egymáshoz, tudnánk sokat találkozni, és amúgy is mindenki azt hiszi, hogy velem jár. Láttam, hogy nem tudja eldönteni, hogy ezt komolyan gondolom, így elmondtam neki mi a helyzet… aztán persze másnap szabadkoztam, hogy ne haragudjon, nem akarom elcseszni a kapcsolatunkat és inkább felejtse el.
Nos, Dia nem igazán tudta elfelejteni, egy jó két hónappal, január elején volt hajlandó újra szóba állni velem. Ahogyan október végén tette, január első hetében is ugyanolyan váratlanul látogatott meg. Személyesen akart velem beszélni. Nagyon hosszan beszéltünk a dologról, mert kiderült, hogy én is tetszem neki, de bűntudata miatta, mert ott van a kapcsolata is. Sírva fakadt és én hirtelen nem tudtam mit tenni, megöleltem.
Olyan jó és meleg érzés volt, rég vágytam erre az ölelésre, és ahogy kivettem neki is jól esett. Kiment a fürdőbe, hogy megmosakodjon én pedig követtem. Amikor felnézett és meglátott a tükörben összerezzent, nem számított rám. Átkaroltam a derekát és mondtam:
-Pedig nézd milyen jól nézünk ki egymás mellett.
-Nekem ezt nem szabad – mondta és megpróbált kiszabadulni a karomból.
Én kicsit szorosabbra vettem, hogy ne tudjon kiszabadulni és a nyakába csókoltam.
-Nem szabad! – mondta kétségbeesetten, és még jobban próbálta a karom eltávolítani magáról.
-Dehogynem – válaszoltam és az egyik kezem lecsúsztattam a lába közé.
Erre nyögött egyet és az ellenállása gyengült. A másik kezem a mellére tettem és tovább csókoltam a nyakát.
-Nem szabad… – mondta nekem egyre erőtlenebbül, csökkenő ellenállással.
Benyúltam a nadrágja belsejébe és éreztem, hogy milyen nedves. Tudtam, hogy nyert ügyem van és nem fog már ellenállni. Ügyetlenül próbáltam tovább izgatni. Szűz voltam még, nem csajoztam, mert nem voltam rá képes. Mikor ezt mondtam neki elkezdett segíteni, hogy hogy kell csinálni.
Ott álltunk a fürdőszobában, és miközben tanultam Dia azt mondta, hogy vegyem le a felsőjét. Miután megtörtént azt mondta:
-Vedd le a melltartóm!
Ügyetlenkedve, vérvörös arccal sikerült a műveletet végrehajtanom és elém tárultak kis mellei.
-Menjünk be – mondta és behúzott a szobába.
Itt elkezdtünk csókolózni. Lassan, majd egyre hevesebben. Közben levetkőztünk. Ő hanyatt feküdt és rám parancsolt, hogy feküdjek rá. Így tettem, itt újra elkezdtünk csókolózni. Megfogta a kőkeményre meredt farkam és magába húzta. “Ez is megtörténet” gondoltam magamban. Annyira jó volt és annyira meleg, hirtelen meg sem tudtam mozdulni. Diának kellett eszembe juttatnia, hogy bizony azt is kellene. Így lassan elkezdtem azt is csinálni. Ő halkan nyögött közben én pedig próbáltam nem ügyetlen lenni. Nem tudom mennyi ideig tartott, amikor már nem bírtam kihúztam és a hasára élveztem. Letörölte magáról és azt mondta, hogy első alkalomhoz képest egész ügyes voltam. Megcsókoltuk egymást és összebújva elaludtunk. Nem tudom mi járhatott Dia fejében, én részben örültem, hogy megtörtént, részben pedig bűntudatom is volt. Nem hittem, hogy ha valaha is együtt leszünk, az ilyen körülmények között lesz.