Tizenkettedik osztályba jártam a gimnáziumban, egy tipikus, szürke panelépületben álló iskolában, ahol a folyosók mindig visszhangoztak a diákok zsivajától, de délutánra elcsendesedtek. Az egyik nap, a nyolcadik óra után, bent kellett maradnom történelemkorrepetálásra, ami unalmasan telt, tele évszámokkal és csatákkal, amiket alig bírtam megjegyezni. Mire végeztem, az iskola szinte teljesen kiürült; a napfény már narancsosan szűrődött be az ablakokon, hosszú árnyékokat vetve a linóleum padlóra. Hazafelé tartva, az igazgatói iroda előtt furcsa hangokra lettem figyelmes – halk nyögések, zihálás, amit először talán csak a fűtésrendszernek hittem, de kíváncsiságom erősebb volt.
Megtorpantam, majd óvatosan visszamentem, szívem hevesen vert az izgalomtól és a tiltott dolog érzetétől. A kulcslyukon át belestem, és a látvány azonnal megdöbbentett.
„Valakik szexelnek odabent” – suhant át az agyamon, miközben a vér zúgott a fülemben.
Résnyire nyitottam az ajtót, ami halkan nyikordult, és beleskelődtem. A matektanárnő és az igazgató heveskedtek bent! Laura a falnak támaszkodva, szoknyája felgyűrve, az igazgató pedig mögötte, izzadtan, lihegve. A szoba tele volt iratokkal, a asztalon kávéscsészék és papírhalmok között folyt a tiltott aktus.
Gyorsan előkaptam a telefonomat, reszkető kézzel indítottam a felvételt, és rögzítettem egy két-három perces videót, amin tisztán látszott az arcuk is – Laura eltorzult örömben, az igazgató pedig koncentráltan. Aztán eltűntem, mint a kámfor, futva a kihalt folyosón, ahol csak a cipőm kopogása hallatszott.
A matektanárról, Lauráról annyit érdemes tudni, hogy huszonnyolc éves, dús keblekkel, amelyek feszesen domborodtak blúza alatt, hosszú szőke hajjal, ami hullámokban omlott vállára – az a típus, akit az egész iskola meg akar dugni, a fiúk álmaiban szerepel, és a lányok irigykedve nézik. Van egy ötvenhat éves, kőgazdag férje, egy üzletember, aki luxusautókkal jár, és mindenki tudja, hogy Laura csak a pénz miatt van vele, a fényűző életért, a drága ékszerekért és nyaralásokért.
Másnap, matekóra után, miközben a táblát törölte, a kréta pora finoman szállingózott a levegőben, megvártam, míg mindenki kiment a teremből. A osztályterem még tele volt a tanulók illatával, ceruzák hevertek szanaszét. Odaléptem hozzá, a szívem kalapált, mint egy dob.
– Tanárnő! – szólítottam meg, hangom kissé remegett az izgalomtól.
– Igen, mondjad! – nézett rám kíváncsian, kék szemei csillogtak a délutáni fényben.
– Lenne egy kérésem.
– Figyelek, mondjad csak! – mosolygott kedvesen, de éreztem benne a szokásos tanári távolságtartást.
– Azt akarom, hogy feküdjön le velem! – böködtem ki hirtelen, érezve, ahogy arcom elpirul.
A szivacs kiesett a kezéből, és megdermedt, szája tátva maradt a döbbenettől.
– Hogy parancsolsz? – kérdezte hitetlenkedve, hangja élesebbé vált.
– Szexelni akarok magával.
– Remélem, ez valami rossz vicc vagy fogadás, de fejezd be, mert jelentenem kell! – mondta szigorúan, de láttam a szemében a pánikot.
– Nem! Ez komoly, és van valamim, amitől meggondolja magát.
Elővettem a telefonomat, és lejátszottam a felvételt, a hangok halkan, de egyértelműen hallatszottak a készülékből.
– Látja ezt? Ha nem szexel velem, felteszem a netre, és a férje elhagyja magát! – mondtam magabiztosan, bár belül reszkettem.
– Hogy merészeled? Takarodj innen! – kiáltotta, arca kipirult a haragtól.
– Maga tudja! – vontam vállat, és elraktam a telefont, majd elindultam kifelé, lépteim lassúak voltak, hogy legyen ideje reagálni.
– Várj! – szólt utánam kétségbeesetten. – Holnap délután négykor a 107-es teremben. Ne késs!
– Rendben, ott leszek! – feleltem, és kiléptem, diadalmas mosollyal az arcomon.
Olyan izgatott voltam, hogy alig aludtam éjjel; forgolódtam az ágyban, elképzelve, mi vár rám, a fantáziám vadul száguldott. De eljött a másnap délután négy óra, az iskola ismét kihalt, csak a takarítónő surrogása hallatszott távolról. Beléptem a 107-es terembe – egy elhagyatott, poros osztályba, tele régi padokkal és térképekkel a falon. Ő már ott várt, karba font kézzel, idegesen.
– Csak hogy itt vagy! Gyerünk, told le a nadrágodat! – parancsolt rám, hangja remegett egy kicsit.
Bezárta az ajtót kulccsal, én pedig letoltam a nadrágomat, érezve a hűvös levegőt a bőrömön, és nekidőltem az asztalnak, ami nyikorgott a súlyomtól.
Felkötötte a haját egy laza kontyba, felfedve nyakának finom vonalát, és kézbe vette a farkamat, ritmikusan mozgatva, ujjai hűvösek voltak az érintéstől.
– Nem élvezem ezt, csak hogy tudd! – suttogta, de szemei elárulták a vegyes érzelmeket.
– Sejtettem, de itt én diktálom a szabályokat, úgyhogy vegye csak nyugodtan a szájába! – mondtam határozottan.
Kegyetlenül szopta, profin, ajkai puhán ölelték körül, cuppogó hangokkal, nyelve ügyesen játszott, amitől remegni kezdtem.
– Jó nagy farkad van ám! – jegyezte meg lihegve, amikor egy pillanatra szünetet tartott.
– Köszönöm, de most már térjünk a lényegre.
Felállt, letolta a szoknyáját, ami a padlóra hullott, majd a bugyiját is, felfedve sima, borotvált bőrét. Aztán az asztalra ült, lábait szétvetve, és elővett egy óvszert a táskájából.
– Ez minek? – kérdeztem vonakodva, érezve a csalódást.
– Szerinted minek? Azt hitted, hogy megdughatsz csak úgy? Terhes leszek, a férjem megöl! Gyerünk, húzd fel! – mondta sürgetően.
Gyorsan felgörgettem magamra az óvszert, és lassan behatoltam belé, érezve a forró, nedves szorítását.
– Ahhh, lassabban! – nyögte, körmei a vállamba mélyedtek.
Egyre hevesebben mozogtam, cuppogó, csattogó hangok kíséretében, vagy tíz percen át, izzadság gyöngyözött a homlokomon, a levegő megtelt a testünk illatával.
– Gyorsan forduljon meg! – utasítottam.
Kutyapózba állítottam, háta ívelt, és folytattam, húztam a haját, markoltam a melleit, amelyek puhán ringtak a ritmusra.
– Ahh, ez az, istenem! – sóhajtotta akaratlanul, teste megfeszült.
– Na, még élvezi is? – csúfoltam, de én is a csúcson jártam.
– Fogd be, és csináld tovább! – zihálta.
– Nem bírom sokáig már!
– Csak még egy kicsit, mindjárt elmegyek!
– A szádba akarok élvezni!
– Ahhh, hh! – kiáltotta, ahogy orgazmusa végigremegte a testét, hullámokban.
– Most jön! – mondtam, kihúztam a farkam, levettem a gumit, ő pedig rácuppant a farkamra, és kiszívott belőlem mindent, nyelve ügyesen dolgozott, míg el nem ernyedtem.
– A férjem sosem dugott így meg… ezt nem vártam – vallotta be lihegve, arca kipirult, haja ziláltan.
– Akkor ez mehet heti rendszerességgel? – kérdeztem vigyorogva.
– Ha kitörlöd a videót.
– Megegyeztünk.
És attól fogva minden héten négykor, a 107-es teremben szexeltem a matektanárnővel, a titkos találkozók egyre szenvedélyesebbek lettek, tele izgalommal és tiltott vággyal.
A videózásnak mindig megvan a veszélye! Ha szexvideó készül akkor a bizalom igencsak magas kell, hogy legyen!
Egyetértek, főleg a lányok esetében. Az Exemmel nekünk is voltak szex videóink, fotóink saját célre, de a szakítást követően természetes volt, hogy töröltem. Nem mindenki van így ezzel.
Szerintem az én exem csak mondta, hogy törölte a képeket és a videókat. Pedig úgy lett volna korrekt ha valóban törli, ahogy mondtad!
Szia Hajasbaba
Szia!
Kérhetek egy kis segítséget,mikor szoktál kávézni a plázába?
Ez változó, ma pl. voltam!
Hétvégente?
Csak hétköznap, hétvégén többnyire itthon vagyok, vagy a barátaimmal!
Bisztos nem nehéz felismerni téged
Szívesen meghívnálak egy kávéra
A volt feleségem havonta egyszer, kétszer visszajár , szexelni. Minden alkalommal csinálok pár képet és egy kis filmet.
Jó kis történet volt, különösen az előbbi kettő után. Eszembe jutatta, hogy milyen kezdő afférjaink voltak az akkor csajommal a suli tornatermi öltözőjében, még a nyomógombos, kamera nélküli telefonok időszakából…
Szerintem annyira nem nehéz engem felismerni! Persze nyitott szemmel kell járni, igaz nem vagyok az a pláza cica de van olyan amivel kitűnök a sokadalomból.
Amit olvastam rólad nagyon csinos lehetsz
Köszönöm, hidd el igyekszem formában tartani magam! A kávét két cukorral és egy kis tejjel szeretem!
Eszt megjegyzem,
Nem kell ahoz pláza cicának lenni hogy tűnj a tömegből elég a kisugárzás
Ó ez nagyon kedves! Igazából a tavasz a kedvencem, akkor már nem kell a nagykabát!
Már őszintén kiváncsi vagyok rád,a tavasz nagyszép évszak az
Még egy kicsit több mint hónap!
Szeretsz sétálni?
Mondhatni, igen csak sajnos nincs sok időm erre! Ha van is időm akkor inkább itthon kiülök a kertbe, olvasni!
Szólj ha unalmas vagyok
Majd szólok! Ne aggódj!
Köszi
Akkor egy közös séta nem opció
Az nem sajnos, de a kv meghívást elfogadtam!
És ennek örülök is,remélem minnél előbb meg is ejtjük
Reméljük! Mennyi idős vagy? Mert a Nickneved alapján fiatal!
Pedig nem vagyok annyira fiatal,ez volt régen a becenevem,39 vagyok
Remélem a korom nem riaszt el
A 30+ a legjobb kor!
Köszönöm,eszt boknak veszem
Tudom nem illik ilyet kérdezni de te mennyi idős vagy?
Picit azaz pár évvel fiatalabb nálad! De nem sokkal!
Az a jó ha a lány fiatalabb mint én
De sajnos mos el kell köszönöm tőled,de remélem még beszélünk és össze hozzuk a kávét,jó éjszakát
Többnyire a párjaim mindig picivel idősebbek voltak nálam! Egy kivétel volt ő 15 évvel volt idősebb nálam!
Jó éjt!
Mondanám, hogy a nőknél is a harmincas évektől van az igazi érett kor, megfelelő életmód és ápoltság esetén az ötvenes évek második feléig. Akkor igazán nő a nő. Addig csak csajok.
Én a 60-80 közötti nőket kedvelem. De már 74 vagyok.