Tantrikus szex

Nem árulta el Adélnak sem azt, hogy hová mennek, sem azt, hogy miért. Habár, ahogy megígérte, odatelefonált, hogy most hagyják el a várost, ám Adél ebből sem tudta volna kikövetkeztetni, miért viszik kirándulni, akárhogy fülelt volna, mert ő is telefonált éppen: azt ecsetelte a barátnőjének, hogy kirándulni mennek, de nem tudja, hová.
Az autópályán aztán gyorsan fogytak a kilométerek. Zöldellő őszi vetések, magányos tanyaházak mellett suhantak el, csak pisilni álltak meg egy benzinkútnál. Nem sokat beszéltek; Pierre igyekezett az utolsó percig magában tartani a titkot. A GPS-nek sem volt mondanivalója mindaddig, amíg le nem tértek a nyílegyenes autópályáról. Aztán az aszfalt is elfogyott a kerekek alól, és amikor már kátyúról kátyúra gördültek, Adél megkérdezte:
– Azt találtad ki, hogy elhozol a világ végére, és itt hagysz?
– Hát persze – felelte Pierre – ez egy lányrablás! Nézd azt a fogatlan öregembert! Nála kereshetsz menedéket – kuncogott.
A hely valóban nem volt bizalomgerjesztő, de nem is a táj, vagy a szegénységről árulkodó alföldi kunyhók felfedezésére mentek. A megbeszélt címen egy műhelyféle előtt várt rájuk az iparos. Bent pedig ott állt, ruhával letakarva, a kész bútor: egy fehér műbőrrel bevont tantra szék. Pontosan olyan, mint a fényképeken: két meredek vonalú kipúposodás – egy nagyobb és egy kisebb –, közöttük mély völgy, amely kényelmesen megtart két embert, akár szemben, akár háttal ülnek egymásnak – vagy a Káma-szútra bármely pozíciójában; terpeszben, lovagló ülésben, a magasabb vagy az alacsonyabb dombra támaszkodva, hajolva, kuporodva…
– Valahogy sejtettem, hogy ez a terv, de nem gondoltam volna, hogy itt, az isten háta mögött akarsz meglepni vele, ráadásul jóval karácsony előtt – súgta Adél.
Tulajdonképpen el kellett volna pirulniuk, de inkább azzal voltak elfoglalva, hogyan fog beférni az autóba a több mint másfél méter hosszú – bár elég keskeny – bútordarab.
A szélesség, pontosabban keskenység azért fontos, hogy akik terpeszben benne ülnek, kényelmesen megtámaszthassák a talpukat a földön, s így kar- és lábizmaikat is használhassák szeretkezés közben.
Hazafelé autózva valahogy lassabban telt az idő. A férfi jól látta a visszapillantó tükörben, ahogy kedvese időnként végigfuttatja tekintetét a mellette domborodó bútoron, s olykor mintha pajzán mosoly jelent volna meg a szája szélén.

Noha igyekezett előre felmérni, hol lenne a legjobb helyen a tantra szék, ám a hálószoba átrendezésében Adél volt a találékonyabb. Neki mérőszalagra sem volt szüksége ahhoz, hogy megtalálja a legbékésebb, legintimebb sarkot, aminek felszabadításához csak néhány bútordarabot kellett elmozdítani addigi helyéről. A franciaágy és egy kisszekrény között találták meg a helyét – onnan karnyújtásnyira volt az intim olajokat és a kikötözéshez használt szalagokat tartalmazó kosárka. Felkerült a falra az egész alakos tükör is, amiben szemmel követhették a szerelmeskedést.
Kora este volt, mire – kissé megizzadva – végeztek a berendezkedéssel.
– Elmegyek zuhanyozni – jelentette be Adél –, te csak élvezd az új hálószobát!
Pierre hanyatt dőlt a szerzeményen, és egy darabig csak figyelte a fürdőszobából kiszűrődő hangokat. Amikor megszűnt a vízcsobogás, gyorsan vetkőzni kezdett. A régi kanapéra hajtogatta a nadrágját, pólóját, és maga alá terítve egy tiszta törölközőt, egy szál boxeralsóban heveredett vissza a tantra székre. Biztos volt benne, hogy Adél sem lesz túlöltözve, de erre az entrée-ra nem számított: kedvese a nemrég kapott fekete szatén köntösben libbent be a szobába, egyenesen a tantra székhez lépett, és terpeszben megállt Pierre fölött, aki persze rögtön végigcsúsztatta kezeit a nő térdétől kezdve feszes, kerek combjain át a bugyivonalig. Csakhogy Adélon nem volt bugyi.
– Ó, dünnyögte elégedetten, majd feljebb csúsztatta tenyerét a selymes érintésű köntösön a nő melleiig. Adél kissé előrehajolt, megtámaszkodott a férfi vállai fölött, aki így könnyen tenyerébe vehette a D kosaras melleket. A vékony, puha anyagon keresztül rögtön megérezte, ahogy a mellbimbók ágaskodni, keményedni kezdtek, Adél pedig előbb csillogó, majd behunyt szemekkel adta át magát a gyönyörűségnek. Még mindig a férfi fölött állt kissé szétterpesztett lábakkal, ami arra ösztönözte a férfit, hogy egyik kezével alulról benyúljon a köntös alá. Egész tenyerét az alig pihés szeméremdombra helyezte, és finoman masszírozni kezdte, miközben másik kezével a nő mellét markolászta.
– Még, folytasd – lehelte a fülébe Adél.
Pierre-nek nem kellett kétszer mondani. Érezte, hogy ujjai alatt megnedvesedik a nő puncija, és szinte hívogatja a még izgatóbb érintések felé. Kézfejét kissé visszahúzva végigsimított a nagyajkakon, mígnem középső ujja megállt a picikét kidudorodó, már kissé lüktető csiklón.
Tudta, hogy a nő odavan az ujjai játékától, s ha belekezdenek, egyik orgazmus a másikat követi: Adél akár tízszer, tizenötször is el tud élvezni órán-félórán belül.
A nő lábai remegni kezdtek. Pierre ujja egyre gyorsabban körözött a csiklón, mígnem Adél szétterpesztett lábbal valósággal a tenyerébe rogyott. Hátrébb csúszott, hogy helyet adjon a lába között a nőnek, és az új helyzetet kihasználva becsúsztatta két ujját a már igencsak nedves hüvelybe. Kedvese enyhén hátradőlt, miközben fél kézzel kioldotta az övet a köntösén, hogy a férfi jobban kiélvezhesse a látványt. Mellbimbói most már borsónyira duzzadtak, párja pedig hol az egyikre, hol a másikra hajolt rá – szájába vette, szívogatta, nyalogatta őket, miközben két ujját begörbítve a G-pontot masszírozta. Amikor Adél az újabb orgazmus küszöbére ért, hátravetette a fejét, kezét hátul megtámasztva szinte kiegyenesedett fektében, mint egy talajtornász, kitáruló ölét pedig teljesen a férfi kinyújtott ujjaira csúsztatta, aki egyre hevesebb mozdulatokkal döfölte a nedvekben úszó puncit.
– Ez valami fergeteges volt – lihegte pár másodperc múlva. – Hány ujjad volt bent?
– Csak kettő – felelte a férfi. – Többet szeretnél?
– Igen… – súgta Adél, miközben a földre ejtette a félig már lecsúszott köntöst. – De most már te is vedd le azt a boxeralsót! – tette hozzá.
Ahhoz, hogy Pierre fel tudjon állni, neki is meg kellett emelkednie, ami remek alkalmat adott kedvesének arra, hogy egy futó puszit cuppantson a vénuszdombjára.
Mire kilépett az alsónadrágból, Adél már terpeszülésben várta a székben. Ezúttal hátrébb csúszott, fenekét a kisebbik domb közepén támasztotta meg, elég helyet adva párjának ahhoz, hogy akár mind az öt ujja beférjen alá. A helyzet teljesen egyértelmű volt.
– Szóval ezt szeretnéd? – kérdezte incselkedve Pierre, és egyik tenyerét a nő combján nyugtatva óvatosan behatolt – másik keze öt ujjából tölcsért formázva – a kitárt punciba.
Adél felnyögött, de hüvelye könnyedén engedett a nyomásnak, mígnem Pierre kézfeje majdnem csuklóig eltűnt benne. Nem először próbálták ki ezt a mutatványt, de a franciaágyon fekve, vagy a nő lábai közt térdelve mégis más volt, mint a tantra padon: így Adél testsúlyának egy része is Pierre bent kalandozó kezére nehezedett, fokozva a rohamosan közelítő gyönyört. Adél reszketni kezdett a méhszáját ostromló, hüvelyét vadul pumpáló ujjakon, majd egész teste megfeszült, és rettentő hangos, szinte az ablaküveget megremegtető, elnyújtott ordítással elélvezett.
Lenézett, és hitetlenkedő mosollyal az arcán megérintette az ölében tartott kezet, mint aki tapintással is meg akar győződni arról, hogy valóban benne van mind az öt ujj. Amíg a gyönyör hullámai elcsitultak, így maradtak.
– Ne mocorogj! – mondta, amikor érezte, hogy a kéz ismét játékba kezd.
Aztán megkérte a férfit:
– Most már húzd ki, kérlek. Elfáradt a puncim.
Pierre óvatosan kicsúsztatta a kezét a kitágult hüvelyből, és igyekezett feltűnés nélkül megtörölni a maguk alá terített törölközőben. Tudta, hogy közeledik az ő ideje.

Adél a szekrény felé nyúlt, és kivette a kosárkából a masszázsolajat. Neki a levendula vált be – az csúszott jobban –, Pierre-nek a szőlőmag, amivel elég bőkezűen bántak. A lába mellé tette a flakont, majd egyik kezét a herezacskó alá csúsztatta, középső ujjával megnyomva és rezegtetve a gátat, másik kezével pedig marokra fogta a férfi félkemény farkát. Ösztönösen tudta, hogyan korbácsolhatja fel pasija vágyait, de újabban utána is olvastak a lingam- és jóni-masszázs fogásainak. Amikor úgy érezte, hogy már elég kemény a kezében tartott hímtag, felemelte a bekészített flakont, és öntött belőle a férfi makkjára. Néhány mozdulattal eloszlatta az olajat a makktól a tövéig, majd még öntött belőle a tenyerére, és azt is alaposan elkente. Ezzel kezdetét vette az a játék, amitől a férfi minden alkalommal szinte a mennyországban érezte magát.
Hol két kézzel markolta a falloszt, két tenyerét ellentétes irányban tekerve, hol csak egyik kezével fogta a tövénél, a másikat viszont kúp formán tartva, lecsúsztatta rajta az ujjait addig, amíg a makkra nem borult a tenyere.
Közben folyton figyelte a hatást. Az volt a vadonatúj élmény a tantra székben, hogy mivel egymással szemben ültek, mindketten kiélvezhették a vizuális ingereket, az egymásnak nyújtott kényeztetés látványát. Márpedig a pasik nem csak a gömbölyű idomokra izgulnak fel, azt is szeretik nézni, ahogy az álló farkuk eltűnik egy szép, puha szájban vagy egy játékos kézben.
– Tetszik? – kérdezte Adél.
– Nagyon. Eszméletlen jó – lihegte ő.
– Akkor engedd el magad! Ez a te időd. Élvezd ki! – mondta Adél, de közben egy pillanatra sem állt le a kézjátékkal.
Pierre hátradőlt, fejét megtámasztotta a magasabbik domb tetején, és érezte, ahogy a beszívott levegő leáramlik a tüdejébe, az ágyékából pedig semmi máshoz nem hasonló kéj hullámai kúsznak fel a gerincén. Megint látni akarta, mi történik.
Tekintete találkozott a nőével: Adél kék szeméből biztatás és öröm sugárzott – szerette, amikor a férfi láthatóan megindult az orgazmus felé, és cseppet sem sajnálta, ha ez az út hosszúra nyúlt. Pierre felkönyökölt, és szemével is falta a látványt. Olajos farka csillogott a sólámpa rózsaszín fényében, az a párnás női kéz pedig egyre csak játszott rajta: fel-le húzogatta, majd csak a makknál érintette, de olyan leheletfinoman, mintha csak szellő simogatná, két tenyere közé vette, és úgy dédelgette. Azután visszatért a gáthoz: két ujjal benyomta, majd rezegtetni kezdte, míg másik kezének ujjai a makkon köröztek. Még izgatóbbá tette a játékot, hogy közben össze-összekoccantak, meg-megremegtek Adél lágy mellei. Pierre-t szinte elözönlötték a gyönyör újabb és újabb hullámai. Megint hanyatt dőlt, és csukott szemmel adta át magát az élvezetnek. Nem látta, csak sejtette, milyen fogásnál tartanak éppen: puha ujjvégek forogtak a makkján, mint amikor citromot facsarnak, majd póklábakká változtak ugyanazok az ujjak, végigcsúszva a makkjától a pénisze tövéig, azután pedig a heréinél bukkantak fel, és tartottak szemlét.
A farka olyan kemény volt már, mintha fából faragták volna. Adél is így érezhette, mert egyszer csak abbahagyta a játékot, megemelkedett ültében, és ráengedte magát az ágaskodó kéjrúdra. Pierre jól beolajozott farka könnyedén csúszott tövig a sikamlós punciban, és kezdetét vette a lovaglás. Adél két talpát jól megvetve emelgette magát le-föl, míg Pierre csípőjét hullámoztatva tartott neki ellent. A lágyan harangozó, össze-összekoccanó cicik látványa fokozta a gyönyört – Adél pedig nézhette magát a tükörben. Nem is maradt el a hatás. Szinte még bele sem kezdtek a lovaglásba, amikor Adél egyre szaporábban kezdte venni a levegőt, és apró nyögésekkel jelezte, hogy egyre közelebb jár az orgazmushoz.
– Gyere! Gyere! Imádom nézni, amikor élvezel – biztatta a férfi.
Mindketten gyorsítottak a tempón, és Pierre érezte, hogy a nő hüvelye szorítani kezdi a péniszét. Az ütemes összehúzódások közben Adél torkából az orgazmust kísérő, boldog, elnyújtott kiáltás tört fel.
– Ááááááááááá…
– Ez fantasztikus volt – suttogta, ráereszkedve a még viszonylag határozottan álló farokra.
Néhány további csípőmozgás után egymáshoz bújva pihentek meg, várva, hogy szívük kalimpálása és a lihegésük csillapodjon. Mire megnyugodtak, Pierre farka is kicsusszant a nedvektől és olajtól sikamlós punciból.
– Sajnálom – mondta Adél. – Te nem mentél el. Várj, korán van még.
Azzal hátrébb csusszant a padon, és kezébe vette a férfi visszavonulót fújt farkát. Benyúlt a gát alá, ujjbeggyel megrezegtette, másik kezével pedig lágyan megszorította a férfi golyóit, ujjhegyei köröztek egy kicsit a hátsó nyílás záróizmain (bár az anális szextől mindketten tartózkodtak, ezt a könnyed érintést Pierre nagyon élvezte), utána mindkét tenyerével végigsimított a lassacskán éledező szerszámon. Úgy dédelgette két tenyere között, ahogy a kisbabákat szokták ringatni. A puncijából származó nedveket kevésnek találta, ezért lenyúlt a masszázsolajért, csorgatott belőle egy adagot a kezében tartott pénisz csúcsára, és ismét belekezdett az előbbi játékba. Tenyerét citromfacsaróként használta a makkon, majd két hüvelykujjával megnyomogatta ott, ahol az előbőr kezdődik. Megint a makkra borította a tenyerét, a másik kezével pedig a tövénél markolta meg a gyorsan keményedő falloszt, amivel megindította Pierre gerincében az egyre erősebben lüktető hullámokat. Azután két ujja között húzgálta, míg a tövénél rámarkolt, Pierre pedig egyre csak repült, lovagolt a hullámokon, mígnem Adél kezei vágtába kezdtek. Úgy markolta meg két kézzel a beolajozott lingamot, hogy csak a makk lógott ki, vagy néha az sem, és valósággal rángatni kezdte.
– Ez az – mondta –, add át magad! Azt akarom, hogy a cicimre spriccelj!
Pierre-ből elszállt minden erő, visszahanyatlott a háttámlát képező púpra.
– Jövök, jövök – nyögte.
Hiába imádta az olajtól fénylő farkán alkalmazott fogások látványát, már nem volt ereje megtartani a fejét.
Ezúttal nem volt kérdés, eljut-e a csúcsig. Amikor már nem volt visszaút, masszőze kissé maga felé fordította a lüktető dákót, hogy a sokáig tartogatott ondó lehetőleg a mellén landoljon. Pierre diadalmas üvöltéssel lőtt oda, de kedvese hasára is jutott belőle.

– Nagyon menő ez a szék – mondta nem sokkal később Adél. – Imádtam nézni és érezni egyszerre. Legszívesebben minden nap ezt csinálnám. Dolgozni sem mennék be.
– Nana! Még a végén éhen halnánk – kuncogott a férfi. – De ez tényleg észvesztő volt. Én sem tudtam betelni vele. Jut eszembe: ideje ennünk is valamit. Vagy te nem éheztél meg?
Azzal belebújt puha fürdőköpenyébe, Adél pedig maga köré kanyarította a selymesen fénylő, fekete szatén köntöst, amelyben remekül látszottak mindig ágaskodni kész mellbimbói. Mielőtt kivonultak volna a konyhába, a nő incselkedve benyúlt a köpeny alá, és finoman rámarkolt a férfi lába között lengedező holmikra.
– Aztán jó legyél ám! Eszedbe ne jusson mással is felavatni a szerzeményünket!
– Naná, hogy nem. Ismerlek: vaslapáttal ütnél agyon – mondta Pierre, miközben kezdte kipakolni az asztalra a hűtőszekrény tartalmát, de gondolatai már a vacsora utáni órákon jártak. Azt számolgatta magában, vajon jut-e idő még egy menet huncutkodásra elalvás előtt.
Abban teljesen biztos volt, hogy a kedvesét nem lenne nehéz rábeszélni, ő ugyanis nem mulasztja el a kínálkozó alkalmakat, akkor sem, ha egyedül ébred vagy egyedül bújik ágyba.