Az interjú

Az erotikus történet becsült olvasási ideje: 23 perc

– Szia! Hogy ment? – üdvözlöm a férjem, ahogy belép a lakásunk ajtaján, de válaszolnia se kell, látom az arcán, hogy nem boldog – Ne búsulj! Nem lesz gond! A világ tele van lehetőségekkel!

– Nem mondtam, hogy nem kaptam meg! – de a szeme továbbra is árulkodó, látom benne, hogy valami nincs rendben!

– Szóval megkaptad az állást? – csillan fel a szemem, csak azt nem értem, hogy akkor miért nem örül?

Egy remek helyre jelentkezett, pont oda illik, olyan mint ha pont rá szabták volna a kritériumokat, de úgy néz ki van aki még tökéletesebb. Igaz nem egy vezetői állás, de van hova előre lépni, szép karriert futhatna be a cégnél.

– Ezt se mondtam! – továbbra se vidám a hangja, hanem nagyon szomorú, tart valamitől, látom hogy titkol valamit.

– Meséld már el, hogy mi történt! – kezdek már nagyon kíváncsi lenni.

– Az interjú, úgy érzem egész jól ment, az egyik pénzügyi vezető tartotta, teljesen egyedül. – közben a táskáját picit dühösen a konyhapultra csapja, majd két ujjával meglazítja a nyakkendőjét – Mert hogy ő maga akarja kiválasztani a csapata embereit az új projekthez! Tényleg magabiztos voltam, végig azt éreztem, hogy nyeregben vagyok, a férfi visszajelzése is ezt igazolta. – de jó dolgok ellenére továbbra se valami vidám.

– És mi történt ezután?

– A szakmai része ezzel le is zárult, szinte már a zsebemben éreztem az új állásomat. De ekkor elmondta, hogy ez csak az egyik fele az állásinterjúnak.

– Na és mi a másik fele? – kezdek igazán aggódni, hogy valami olyat kért tőle – Ugye nem valami törvénybe ütközőt kért tőled? – kezdek most már én is aggódni – Vagy esetleg… – picit durva gondolataim támadnak, manapság egy jó állásért szinte mindent meg kell tenni.

– Annyit mondott, hogy a családom támogatása is kell ehhez az egészhez!

– De hát én támogatlak! – könnyebbülök meg egy picit – Ez azért nem a világ vége!

– Meg akar ismerni minket, nem csak engem, téged is! – és látom rajt, hogy igazán kényelmetlen ez neki!

– És én támogatlak is! Elvisszük valami puccos étterembe, bájos leszek, és kedves! Azt fogja hallani tőlem amit szeretne! Nem probléma!

– Nem értettél meg! – csak ül a széken, és nem is néz a szemembe, csak a nyakkendőjével játszik – A saját környezetünkben akar megismerni, itt nálunk!

– Na ez már kezd picit fura lenni, de egy alkalmat csak kibírunk, még ha nem is jár ide túl sok vendég! – próbálom pozitívan felfogni a dolgot, bármennyire is utálom, ha jön valaki hozzánk! Ez a mi kis kuckónk, senki idegent nem engedek ide! És ezt a férjem nagyon jól tudja, már értem az aggodalmát – De ez se probléma! Együtt mindent megoldunk! Rendelünk valami finomat, picit leitatjuk, vidámak leszünk és elbűvölőek! Nem lesz gond!

– Nem gondolod, hogy valami kihűlt éttermi vacakkal fogjuk kiszúrni a szemét?! – kezd picit pipa lenni.

– Jó akkor főzök neki valamit! Kinézek valami jó receptet, begyakorlom, és ha már jól megy, akkor jöhet ebédre! Nem gond!

– Holnap délbe jön! – közli nagyon közönyösen.

– Na, ez gond! – és már én is érzem a lehangoltságot, ugyanis mind a ketten nagyon jól tudjuk, hogy nem vagyok egy konyhatündér, sőt, kész csoda, hogy eddig senki se halt bele a főztömbe!

– Tudom! – most már egyikünk se vidám. Azért van a sorsnak humorérzéke, hogy a férjem új állása, esetleg az én szakács tudásomon fog múlni! Nem csoda, hogy most már mind a ketten kesergünk! – De segítek mindenben! – próbál megnyugtatni.

– Persze! Vak vezet világtalant! Én legalább egy paprikás krumplit el tudok készíteni, veled ellentétbe! Meg különben is, úgy látom ez most az én „interjúm”, ez most az én feladatom. Plusz holnap te takarítani fogsz, csillogni-villogni kell mindennek! És ma korán van lefekvés! Holnap pihentnek kell lenned, mert szerintem ezzel nem ért még véget a te interjúd se! A főzést bízd csak ide! – próbálok magabiztos lenni, közben viszont őrületes pánik dúl bennem!

Peti el megy fürödni, én meg már bújom is a netet, hogy mi legyen a holnapi menü. Egy jó húslevessel fogunk kezdeni, bár szombat lesz, nem vasárnap, ami a szüleimnél a húsleves napja volt, de most előbbre hozom egy napot. Anyukám mindig azt szokta mondani, hogy a férfi szívéhez a gyomról keresztül vezet az út! És ő nagyon jól is főzött, kár, hogy túl korán távozott, hogy ezt a tudást megossza velem. És nekem se kellett ezt Péternél bevetnem. Még az egyetemen ismerkedtünk meg, és azóta is együtt vagyunk. Ő az én első, és igaz szerelmem, minden szempontból. Csodás életünk van eddig, és továbbra is az lesz!
Szóval, húsleves lesz, és egyszer mindent ki kell próbálni, mert hogy még soha se főztem ilyet, viszont rengetegszer láttam kis koromban, hogy anyukám, hogyan csinálja. Ezzel nem lesz gond. Viszont a főfogás! Az már hatalmas probléma! Különlegesnek kell lennie, csak olyan dolgokat kell tartalmazni, amit holnap reggel be tudok szerezni, plusz ami a legfontosabb! El tudjam készíteni! Hihetetlen, de ez a hármas keresztmetszet nem túl sok receptet tartalmaz. Órákig bújom a képeket, videókat! Ha valami jól néz ki szerintem, már kattintok is rá, de szinte biztos, hogy tartalmaz pár olyan összetevőt amiről én életemben nem hallottam! Ezek azonnal buktásak is! Persze azokat is gyorsan dobom ami hosszú idő elkészíteni, mert ha azt írja, hogy két óra, nekem biztos négy lenne. Plusz ha sok idő megfőzni, akkor több időm van elcseszni is! Sikerül nagy nehezen két óra alatt öt receptet összeszednem, ami szinte minden feltételnek megfelel. Már magába a keresgélésbe belefáradtam. Úgy döntök, hogy már késő van, és aludnom kell, főleg, mert hajnalba kelek, hogy korán be tudjak vásárolni. Inkább alszom egyet az egészre, és reggel, frissen eldöntöm, hogy melyik is lesz a nyerő!

Az éjszaka rövidnek tűnt, fáradtan, álmosan, de főleg aggodalmakkal teli mászom ki az ágyból. Petit hagyom aludni, halkan settenkedem ki a fürdőbe, ahol próbálok valami emberi külsőt varázsolni magamra! Végül két receptet választok ki, egy „A” terv, és egy „B” terv. Csak is attól függ, hogy melyikhez kapok meg mindent. A bevásárlással elmegy az idő, de sikerül beszereznem mindent, de ekkor jut eszembe, hogy annyira leragadtam a második fogásnál, hogy desszert eszembe se jutott! Irányba veszek egy cukrászdát, a desszert vásárolt lesz, legyen valami ehető is az asztalon! Ahogy múlik az idő, egyre felszabadultabb leszek, az esélytelenek nyugalmával állok neki mindennek, úgy érzem én mindent elkövettem azért, hogy minden jól sikerüljön! A leves már tűzön, annak sok idő kell mire elkészül, de már így is tíz óra múlt, rengeteg időt elpocsékoltam. Peti közbe a lakást csinosítja, neki azért mennyivel egyszerűbb! Még egyszer megnézem a videót, amit már vagy százszor láttam már az elmúlt órákban, hogyan is kell a húst elkészíteni. Csak öt perc az egész, bár mondhatnám, hogy öt perc múlva készen is vagyok! De ez nem így működik.

Előkészítek mindent, és számolgatok visszafele, hogy mikor is kell a húst a sütőbe raknom, hogy pont időre készüljön el! Kapkodom, mert nagyon fogy az időm! Kicsit megkésve készülök el, a hús már a sütőben, háromnegyed órát kell sülnie, viszont Peti leendő főnöke, harminc perc múlva itt van. Talán picit késik, húzzuk az időt is, és pont időben lesz kész. Tervnek tökéletes, csak én már itt állok a konyha közepén a főzéstől foltos trénig ruhában. Láttunk már csodát, de ekkorát még nem, hogy én húsz perc alatt elkészüljek. Az első ruhát kikapom a szekrényből, szinte ami először a kezembe akad. Egy nyári ruha, virágokkal, nem túl sokat mutat direktbe, viszont testhez álló, ami kiemeli az alakomat. Egy gyors smink, jár a kezem, mit a villám, gyorsabban mint a konyhában az biztos. Hajamat lazán befonom, két copfba, arra sok időm nem maradt, nagyon nem tetszik, de öt perc alatt már semmit se tudok kezdeni vele, így legalább nem látszik, hogy nem maradt rá időm! Belelépek a kedvenc cipőmbe, egy kendővel letörlöm a port, és az ujjlenyomatokat. A tükör elé állok, és megállapítóm, hogy nézhetnék ki jobban is, de ahhoz képest, hogy csak húsz percem maradt erre, nagyon jól nézek ki. És már csenget is valaki. Az órára nézek kereken dél van, óramű pontossággal érkezik a vendégünk. Hallom Peti hangját, hogy kiabál, hogy nyitja az ajtót. Rohanok utána, hogy én se hiányozzak az ott első pillanatnál. Átszaladok az étkezőn, jó látni, hogy azért Peti is kitett magáért, minden ragyog, és csodás terítéket hozott össze az asztalon. Azért ha ketten összefogunk, akkor csak elérjük amit szeretnénk. Már nyomja le a kilincset mikor mögé érek, és mire az ajtó kinyílik, széles mosolyt erőltetek az arcomra, pedig legszívesebben itt helyben lefeküdnék a padlóra és aludnék egy jót.
Egy gyors kézfogással üdvözlik egymást a férfiak, majd a férjem már fordul is felém.

– Ő a feleségem, Elizabet, ő pedig László! – mutat be illedelmesen egymásnak minket a férjem.

Nyújtom felé a kezem, hogy mi is kezet rázzunk. Viszont meglep azzal, hogy ő inkább a kézcsókot választja. Alig érezhetően ránt meg maga felé, egy pillanatra el is vesztem az egyensúlyom. Ahogy közelít a kezem a szájához, a megigézően tekint rám, és egy pillanatra se szakítja meg a kontaktust.

– Elizabet! Maga igazán gyönyörű! – kapom is már a bókot – Ez önnek hoztam! – és nyújt felém egy kisebb csokor virágot.

Nagyon rég nem kaptam virágot idegentől, nagyon jól esik! Úgy érzem ez a férfi igazán tud bánni a nőkkel, azonnal elbűvöl.
Már veszi is le, a divatos, hosszú, fekete, szövetkabátját, sálját, sapkáját, és már adja is át a férjemnek. Beljebb invitálom a lakásba. Nem szoktam megbámulni idegen férfiakat, de szinte alig bírom levenni a szemem róla. Igazán jóképű, az a tipikus ügyeletes szépfiú. Olyan negyven körül lehet, de ez csak is az előnyére mondható. Olyan szexin borostás arc, hosszabb, fényes, sötét haj, hátra fésülve. Nagyon drága fekete öltönyt visel, ami olyan mély fekete, hogy talán soha nem láttam ilyen feketét, az inge viszont annyira fehér, hogy szinte bevilágítja a lakást. Látszik hogy egyik se olcsó darab, sőt az én ruhám az övéhez képest, csak egy turkálós darabnak tűnik, el is szégyellem magam, egy kis tramplinak tűnök mellette. Le is hajtom a fejem, és a cipőjére téved a szemem, ami olyan fényes, hogy az egész lakásunk tükröződik benne. Még így ruhán keresztül is látható, hogy sörhasnak nyoma sincs, viszont a felső teste többi része elég izmosnak tűnik. Az vaskos aktatáskáját a fal mellé állítja. Micsoda egy ember, még baráti ebédre is aktatáskával érkezik!

– Kínáld meg a vendégünket egy itallal! – szólok Petinek – Közbe én tálalom az ebédet, csak pár perc! – és azzal a konyha fele veszem az irányt.

A levesnek nagyon jó illata van, és az íze! Hmmmmm….. úgy érzem nyert ügyem van, mert elsőre sikerül megfőznöm életem levesét! Kimerem egy tálba, ez készen is van. A húsnak még sülnie kell pár percet, addig kirakom a köretet, és tálalom a levest. Elsöprő sikert érek el vele, mérhetetlenül elégedett vagyok, és László, ismételten elhalmoz bókokkal, picit bele is pirulok. Sietek a konyhába a húsért, mert nagyon remélem hogy már elkészült és ehető is lesz. Az illata nem rossz, és az íze is nagyon jó, bár fogalmam sincs hogy ilyennek kell e lenni? Bár ahogy kinéz ez a férfi, biztos vagyok benne, hogy kiváló éttermek ételeihez szokott, szóval az én kis bénázásom biztosan nem fogja elbűvölni. Készítem elő a második fogást, közben tőlem szokatlan módon a gondolataim a vonzó férfiara terelődnek. Semmi gondom sincs a férjemmel, egy nagyszerű ember, de László mellett maximum középszerű fiúcskának lehet nevezni. Azon kapom magam, hogy már mindenféle bűnös gondolat lesz úrrá rajtam. Megrázom a fejem, hogy picit magamhoz térjek, mert megindult bennem valami. Tálalom a második fogást, és ismételten kapom az idegentől a bókokat, teljesen eluralja a helyzetet, csak beszél, és dicsér. Férjem is szokott, de most teljesen elnyomott lesz a férfi mellett, plusz mind a ketten be vagyunk szarva rendesen. Szeretnénk a legjobb oldalunkat mutatni, de fogalmunk sincs hogy mi az amit látni akar.

Befejezzünk az ebédet, és számomra a legjobb hír, hogy mindenki él, és senki se köpte ki az ételt. Szóval vagy jól sikerült, vagy mindenki ennyire tisztelettudó, és nem hozna engem kellemetlen helyzetbe. László teljesen eluralja a helyzetet, folyamatosan beszél, magasztalja a céget ahol dolgozik, csupa jó dolgot mesél, és egyre jobban érzem azt, hogy most nyeregben vagyunk, azt látja amit látni akar.

– Elizabet! Maga csodálatos feleség! És elérkeztünk jövetelem céljához! Mert nekünk nem csak remek szakemberek kellenek, fontos hogy ezek az emberek remekül érezzék magukat a munkán kívül is. Mert ha ez így nincs így, az előbb utóbb hatással lesz a munkájára is, és ezt nem engedhetjük meg magunknak! Fontos, hogy a családja támogassa mindenben, mert bizony lesznek olyan esetek, mikor későig bent kell maradni dolgozni, vagy hirtelen el kell utazni. Ilyen esetekre készülni kell!

– Maximálisan támogatom a férjem! – bizonygatom.

– Nagyon helyes! Ezt örömmel hallom! – és feláll a helyéről, és elkezd körbe járkálni az asztal körül.

Folyamatosan továbbra is azt ecseteli, hogy mennyire fontos a támogatásom a férjem iránt! Kezd nagyon fura lenni a helyzet, csak járkál körbe, mi meg csak ülünk az asztalnál, mint ha csak diri hívott volna be az irodájába, mert rossz fát tettünk a tűzre

– Természetesen cserében mi ez komoly összeggel honoráljuk! – már csillan is fel a szemem, hogy talán végre nem kell mindent komolyan beosztani, és talán marad is valami pénz a hónap végére! De ahhoz az kell, hogy megkapja a jobb állást, és ezért nekem is meg kell tennem most mindent!

– Mindent megteszek, hogy megkapja az állást! – megáll, és a két kézzel az asztalra támaszkodik, pont velem szembe.

– Szóval mindet? – néz rám különös tekintettel, de kezd számomra igazán kényelmetlen lenni ez az egész.

Mint ha már nem is a férjem új állásáról szólna az egész, hanem valami egészen másról.

– Természetesen! – ha ezt akarja hallani, akkor meg is kapja tőlem.

– Szóval kedves Elizabet még a mellét is megmutatná nekem a férje karrierje érdekében? – és rezzenéstelen arccal néz rám.

Csak felkapom a szemöldököm, hogy „Mi van?”! Férjemre nézek, hogy tegyen már valamit, legalább szólaljon meg ha nem is húz be neki egy nagyot, lépjen már közbe! De ő nem tesz semmit se, csak kerüli a szemkontaktusomat. Nagyon rosszul érint a dolog, teljesen egyedül maradtam, láthatólag csak rajtam múlik a döntés. A szívem a torkomban dobog, a szám kiszáradt, levegőt is alig kapok, és latolgatom magamban a lehetőségeket. Ha most felállok, és elzavarom a fenébe, akkor Peti biztosan bukja az állást, viszont lehet, hogy engem fog hibáztatni, pedig megígértem neki, hogy mindenben támogatom. Ellenben ha megmutatom neki a melleim, bebizonyítom, hogy tényleg támogatom, és mindent megteszek érte. És különben is ez csak egy kis meztelenség, az se teljes. Persze, nem fér bele, meg undorító dolog ilyet kérni az ember feleségétől, de talán ennyit csak megtehetek a jövőnk érdekében.

– Ha ezzel bebizonyíthatom magának, hogy támogatom a férjem, akkor megteszem! – de azért egy picit gúnyos a hangom.

Picit még hezitálok, de keresztbe teszem a vállamon a kezeim, és lassú mozdulattal az ujjaim hegyével letolom a vállamról a ruhám pántjait. Ehhez a nyitott hátú ruhához nem lehet melltartót viselni, szóval már csak egy aprócska mozdulat, és szabadon is vannak a melleim. Összeszorítom a fogaim, és lejjebb húzom a ruhám, hogy a cicik teljesen szabaddá váljanak.

– Csodálatos Elizabet! Maga igazán gyönyörű nő! Nagyon formás mellei vannak! – bókol úgy, mint ha csak ketten lennénk, és a férjem nem hallaná minden szavát.

Megkerüli az asztalt megint, és mögöttem áll meg. Két hatalmas vaskos tenyerét a vállamra teszi. Nekem még jobban felgyorsul a szívverésem a hűs érintésétől. Erősen belemarkol mind a két kezével a vállamba, mélyen a húsomba nyomja az ujjait, de még se fájdalmas módon. Úgy érzem ez a férfi, nem csak a szavakkal bánik jól, de a tettek mezején se utolsó. Még párszor erősen belemarkol a vállamba, majd lassan lefele kezd el csúszni a kezével. Az ujjai hegye már el is érte a melleimet, és pár másodperc múlva, már mind két tenyerében pihennek. Egy picit se tétovázik, azonnal gyúrni kezdi mind a kettőt, erősen, de nem olyan erősen, mint a vállamat. Annyira jól csinálja, hogy egy pillanat alatt elönt a vágy, de erősen küzdök ellene. Összeszorítom a szám, de csak elhagyja egy aprócska sóhaj a számat. Abbahagyja a melleim kényeztetését, és otthagy. Lenézek, és látom, hogy mennyire meredeznek előre a melleim, nagyon beindultak. László a táskájához lép, felrakja az asztalra, és felnyitja, úgy hogy egyikünk se látja hogy mit rejt a táska. Kutat, matat benne, majd újból mögém lép. Egyik kezével elkezdi finoman dörzsölni csipkedni az egyik mellbimbómat, mint ha csak azt akarná, hogy még jobban felizguljon. Hiperérzékennyé válik, beleborzongok a legkisebb érintésre is. Kezével meghúzza, és a másik kezével rácsíptet egy fém csipeszt. Iszonyúan fáj, számat összeszorítva ordítok magamban, de lassan enyhül a kezdeti hatalmas fájdalom. A másik következik, de ez már nem ér ennyire váratlanul, egy hang nélkül végig tudom csinálni az egészet.

– Jó-jó! Maga egy csodálatos nő! – dicsérget, de engem inkább az érdekel, hogy mikor lesz már ennek vége  – Tovább!

Ismételten a táskájához lép, megint keres benne valamit. Egy sötét barna valamit vesz ki belőle, és újból mögém lép. Már várom, hogy mit fog tenni megint a melleimmel, és készülök a még nagyobb fájdalomra, de most a nyakam következik. Köré fog egy széles bőrszíjat, és talán valami csat szerűséggel hátul erősen a nyakamra szorítja. Olyan szoros és széles, hogy a fejemet is alig tudom mozgatni, lefele le se tudok nézni, szinte csak előre. Valamit még matat rajt, de azt már nem látom, hogy mit, csak azt érzem hogy húz a nyakamnál fogva felfele.

– Álljon fel! – parancsol rám.

Ha nem mondta volna, akkor is meg tettem volna, annyira erősen cibált a nyakamnál fogva. Most hogy kicsit távolabb áll tőlem, tisztán látom, hogy egy másik szíjat kapcsolt a nyakamhoz, és annál fogva kényszerített felállásra.

– Tedd hátra a kezed, és kulcsold össze! – nem merek ellenállni, és megteszem amit mond.

Csuklójára hurkolja a pórázt, és elindul, míg meg nem feszül a rövidke szí, kényszerítve arra engem, hogy kövessem, mint egy kiskutya. Két három kört teszünk így az asztal körül, ő határozottan lépdel előttem, én pedig tipegek utána, és próbálok nem elesni. A falhoz állít, oda ahol eddig a táskája pihent, de háttal nekik, semmit se látok, hogy mire készül, csak hallom hogy ismételten matat a táskájában. Hideg bilincset csattint a csuklóim köré, eddig önszántamból tartottam hátul a kezem, de most már kényszerből. Az első reakcióm, hogy próbálok szabadulni, és elkezdem rángatni a kezem. De a hideg éles fém mélyen belevág a kezembe, gyorsan fel is adom, a ráncigálást, de csak nyögök nagyokat hozzá. Pár pillanat, és egy nagy kemény labda szerűséget erőszakol a számba. Alig fér be, teljesen szétfeszíti a számat, fogaim erősen rászorulnak. Rántanám oda a kezem, hogy kivegyem a számból, de a bilincs már nem engedi. Nyelvemmel egy erőtlen próbálkozást még teszek hát ha ki tudom lökni, de erősen meghúzza a két szárát, és a tarkómnál megköti. Még egyet ráhúz, és amilyen mélyen csak lehet, úgy merül el a számban a kemény golyó. Egy furán csípő fájdalmat érzek a combomon, nem túl éles, de azért annyira érezhető, hogy egy kisebb sikítás hagyná el a számat, ha nem lenne benne a golyó, és fojtana el minden belőlem kitörő hangot. Hátranézek, és látom hogy László egy sok szálú korbáccsal suhint felém, és megint az éles érzés, de most a másik combomon. Még pár csapás, de igazából fájni nem is fáj, csak picit csíp, és fura érzés!

– Nagyon jó kis feleség vagy te!

Megfogja a ruhám, és egy határozott rántással húzza le rólam, csúszik egészen a bokámig. Megragad erősen, és megfordít. A kezdetek óta most találkozik megint a tekintetünk a férjemmel. Látom rajt a kétségbeesést és a sajnálatot. Én meg szégyellem magam, hogy engedtem, hogy ilyen helyzetbe kerüljek!

– Gyere Péter, próbáld csak ki! – nyújtja a felé a korbácsot, de a férjem elsőre nem is reagál a kérésre! – Nyugi, nem fogod bántani, sőt még élvezi is, csak azok nyögnek ilyen kéjesen akik imádják!

Hogy én kéjesen nyögnék? Meg hogy élvezem? Lehet, hogy jól bánik a nőkkel, de ezzel most nagyon mellé trafált, csak jobb életünk érdekében csinálnom, nem azért mert erre vágynék! Miután többszöri felszólítás után se akar engedelmeskedni, dühösen ráparancsol, hogy álljon oda és ő is üssön az ostorral. Akaratlanul legyint egy gyengét a hasamra, majd még egyet, de alig érzem, inkább finom simogatásnak mondanám.

– Erősebben! – jön a következő parancs!

Üt megint kettőt, ezt már azért jobban érzem, de egyáltalán nem fájdalmas.

– Még erősebben! – utasítja megint – Ha nekem kell átvenni, annak sokáig látszó nyoma lesz!

Látom a férjem szemébe, hogy tanakodik magában, hogy üssön e erősebbet, vagy hagyja Lászlóra a dolgot. Emeli a kezét és hirtelen lesújt, erőből. Na ez már kezd fájni is, a legerősebb ütés volt amit mértek rám.

– Még egyet! De feljebb! – az újabb parancs! – És nézz a szemébe! Neked is látnod kell, hogy mekkora szajha a feleséged, és hogy mennyire élvezi az egészet!

Mélyen a szemembe néz, és látom rajt hogy nagyon nem akarja, de azt se hogy László kezébe kerüljön az ostor, emeli a kezét és a következő csapás már a mellem alját éri. Azt gondoltam, hogy erre kijönnek a könnyeim, de közel se érzem azt, hogy elsírnám magam! Sőt, meglepő mód, valami miatt kifejezetten élvezem a kiszolgáltatott helyzetet, és hogy fogalmam sincs hogy mi fog történni a következő percben. Péterrel mi mindent megszoktunk tervezni előre, még a szexuális életünket is, szinte nem is volt rá példa, hogy spontán szeretkeztünk volna.

– Még feljebb!

Ahogy a következő csapás a vértől duzzadó, nagyon érzékeny mellbimbóimat érte, kitört belőlem, egy mélyről jövő, nagyon visszafogott hörgés. Ahogy Lászlóra nézek, a nap folyamán először látom, hogy picit elmosolyodik. Hát persze, megint neki volt igaza, nem hogy utálom, inkább várom a következő váratlan érzést! Férjemre nézek, és látom rajt, hogy ő meg ledöbbent, hogy milyen kéjes hörgés tört elő belőlem. A következő ütésre már utasítani se kell, magától csap le, és megbabonázva nézi, hogyan vonaglik a testem. Még pár ütés a mellemre, majd László leállítja, hogy elég volt. Odajön elém és térdre ereszkedik, majd egy gyors mozdulattal szabadít meg a bugyimtól is. Egy ujját lassan végig húzza a puncim vájatában, Peti elé lép, közelről mutatja meg neki a nedveimtől csillogó ujját.

– Ekkora ribanc! Már csorog az élvezettől, pedig még bele se kezdtünk!

Mi az hogy bele se kezdtünk? Mi lesz még? Lehet oda kéne rohannom Petihez, hogy öleljen át, és vigyen innen, de a kéj már eluralkodott rajtam, forr a belsőm, alig várom, hogy tovább lépjünk! László erős kezével megragad, és megfordít, leveszi a bilincset az egyik csuklómról, de csak annyi időre, míg megint fordít rajtam egyet, és most elől bilincseli össze kettőt. Ez rövid szabadság volt! Elkapja a pórázt, és megint sétára indulunk, át a nappaliba. Van egy nagy négyzet alakú puff a kanapéhoz, általában mi lábtartónak használjuk. Lábbal lökdösi középre, majd rám parancsol, hogy térdeljek rá! Engedelmesen megteszem, meglök a vállamnál fogva, és előre esek, négykézlábra állok!

– Nézd meg Péter ezt a műremeket! Mint ha egy művész tervezte volna, olyan tökéletes! De szerintem mi még tovább tudjuk tökéletesíteni!

Már érzem is az ismerős érzést, de most már a fenekemen. Nem túl erős, de gyors, rengetegszer lecsap pár másodperc alatt!

– Te jössz Péter!

És már érzem is férjem erősebb, de lassabb, határozott ütéseit. László, erősen meghúzza a copfom, a fejem teljesen hatra feszül, a tarkómnál és a nyakamnál a széles, kemény nyakörv mélyen a bőrömbe vág. Elkezd matatni, és kioldozza a számba rögzített golyót, alig tudja kitépni a számból, annyira beszorult már. Eddig visszafogott majdnem minden hangot a számban lévő pöcök, most viszont szabad útja van mindennek, és a csapások hatására csak hörgök, és közben folyik a számból a felgyülemlett nyál. Szeretném becsukni, de annyira szét volt feszítve, hogy mozgatni se tudom.

– Húzd hátra a hajánál fogva a fejét! -utasítja férjemet, aki hezitálás nélkül áll mögém, és erősen húzza hátra a fejem a két copfomnál fogva!

László elém lép, és az arcomhoz nyomja az ágaskodó csupasz farkát! Vastagabb is, hosszabb is mint a férjemé, nem sok farokkal volt eddig dolgom, de egy biztos, egyik se volt ekkora, picit meg is ijedek a méretétől! Szembe áll velem, és elkezdi betolni a számba a végeláthatatlan farkát. Utálok szopni, férjem farkát is csak ritkán, kényszerűségből szoktam a számba venni.

– Téged még nem tanított meg senki se rendesen szopni? Pedig ez a cuki kis száj kifejezetten szopásra teremtett! Szívjad ahogy csak bírod!! Ahhhh, kezd ez alakulni! Nyelvedet is használd! Nyald a duzzadt farkam! – követem az utasításait – Te egy őstehetség vagy! A szádban mindig kéne egy fasznak lenni, kár egy pillanatra is veszendőbe hagyni ezt az ösztönt!

Férjem soha nem beszél hozzám szex közben, és ezek a mocskos de dicsérő szavak teljesen beindítanak, eddig is nedves voltam, de most úgy érzem, hogy már csorog le a lábamon, pedig még hozzám se ért ott senki. Teljesen bevadulok, és hatalmas vehemenciával folytatom az idegen fasz szopását. Annyira belejövök, hogy egyre többet szeretnék magamban tudni, nem csak a végét. Próbálok előbbre dőlni, de annyira húzza a hajam, hogy szinte semennyit se tudom mozdítani a fejem.

– Többet akar a kis szopós kurva! Te meg olyan hülye voltál, hogy nem használtad ki ezt a nagyszerű szájat!

Mozogni kezd a számba, piciket, rövideket, de én követem minden mozdulatát, szívom, és pörgetem rajt a nyelvem. Hatalmas cuppan a szám mikor kirántja a farkát, és azt hiszem ezzel vége is, pedig már nagyon élveztem, hogy kényeztethettem, főleg mert olyan élvezettel nyögött, hogy biztosan élvezte. Egy fél pillanat, és már megint a számban mozog, de most már nem csak a szám bejáratánál, hanem egészen a nyelvem tövéig tolja le. Megint kiveszi, és a szám újból cuppan egy hangosat. Újból vissza, csak egy lökés, és már megint távozik, és újból, és újból… Jó párszor elismétli ezt, erősen ráfog a kezével a fejemre, és ütemesen bassza a számat.

– Imádom baszni a szádat! És most kiderül hogy tényleg kiérdemled e a ribanc kifejezést?!

Annyira beindulok ezektől a szavaktól, hogy most már mindent megtennék, azért hogy tényleg igaz ribancnak tartson! Újból belekezd a szám baszásába, ütemesen, és hosszan mozog bennem, miközben erősen belemarkol a hajamba, tartja erősen a fejem, nem mint ha eddig akár egy pillanatig is ellenkeztem volna. A makkja a torkomra szalad, mire az egész testem megrándul. Újból kezdi a mozgást, majd megint túl mélyre szalad a farka, de most nem húzza ki azonnal, hanem egy picit ott tartja. A testem megint megrándul kétszer háromszor egymás után, de hamar megnyugszik. Hamar megszokom, hogy egészen a torkomig nyomja a farkát, az első kellemetlen érzés éhes vággyá alakul át. Szám ütemes baszásába kezd, a szám szélétől, egészen a torkomig mozog, néha megáll és ott tartja, és belőlem már elől hátul csorog valamilyen nedv. Megint megáll a torkomnál, de nem húzza vissza, hanem még jobban próbálja betolni, de kemény ellenállásba ütközik. Most először érzem azt hogy ez más sok, és akaratlanul is oda akarok kapni az egyik kezemmel, hogy távolabb tartsam, csak össze vannak bilincselve, és mind kettőt egyszerre nem tudom felemelni, mert előre esnék. Csak kapálózok a fasszal a számban. Majd megint kiveszi.

– Lazulj le és nyújtsd ki a nyelved! – a hangja kellemes és megnyugtató – Menni fog, mert te egy igazi ribanc vagy!

Gondolkodási időt se ad, hanem újból benyomja a faszát, és érzem, hogy megint kemény ellenállásba ütközik, de hallgatok rá mint egy igazi ribanc, koncentrálok, és azt teszem amit mond. Borzalmasan feszítik a torkom a fasz, de egyre lejjebb jut, én meg úgy érzem szétszakad a torkom. Kihúzza, és köhögök, kapkodom a levegőt, és patakokban folyik a nyálam.

– Újból! Az egészet be kell nyelned!

És már megint indul meg a torkomon lefele. Eddig nem is figyeltem még, de ez kész lehetetlen dolog, még a fasza fele bent sincs a számba, kizárt dolognak tartom, hogy ez mind be tudjam venni! De ő nem adja fel, akár milyen szenvedés számomra, csak nyomja le a faszát a torkomon. És ez nem is elég, a makkját lent mozgatja a torkomon, nem is a számat bassza, hanem kifejezetten a torkomat. Egyre hosszabban és mélyebbre nyomja, már kezdem azt érezni, hogy még se lesz lehetetlen bevenni az egészet. El se hiszem, hogy az orrom hegye a pasas hasához ér! Bent van az egész, és nagy része a torkomat feszíti!

– Atya úr isten! – húzza ki a farkát, és könnyebbülök meg én is – El se hiszem, hogy pár perce még szopni se tudtál, most meg majdnem az egész lent volt a torkodon!

Mi az, hogy majdnem az egész? Az egész bent volt, és borzalmasan izgató volt! Soha nem éltem még át ilyen izgatottságot. És már megint a torkomat ostromolja a kitartó fasz, és most már sokkal könnyebben és élvezetesebben csúszik belém. Kezdem nagyon élvezni, hogy a kemény makk mozog torkomon. Hosszan mozog, már minden alkalommal az orrom a faszi hasához ér.

– Gyerünk! Dugd meg az asszonyt! Látni akarom, hogy a kis szuka hogyan élvezi, ha egyszerre két fasz dolgozik benne!

László megáll, de úgy, hogy a mélyebben van a fasza a számban, és akkor elkezdi még jobban benyomni. Az orrom a hasának feszül, majd teljesen össze nyomódik, már a szám is egyre jobban ráfeszül a farka vastag tövére, már nem tudom hova nagyobbra nyitni, de most már értem, hogy mit értett azon, „majdnem az egészet” most van bent tényleg az egész, és úgy érzem, a szám, és a torkom is szét akar szakadni, de akkor is megcsináltam! Megérzem a másik farkat a puncim bejáratánál, és már úgy be vagyok nedvesedve, hogy akármi akadály nélkül belém tudna hatolni. Férjem nem is finomkodik, első mozdulattal, tolja belém tövig, és olyan érzés mint ha egy vasdarabot döfött volna belém, soha nem éreztem még ennyire keménynek, úgy érzem, ő is nagyon élvezi a műsort! Viszont nekem itt van végem, ahogy a két farok maximális mélységbe hatol belém, az egyik elöl a másik hátul, a testem megadja magát, és bődületes erővel söpör végig rajt egy hatalmas orgazmus. Csak vibrál az egész testem, és ha nem tartana a két erős férfi, azonnal össze is csuklanék. László elhagyja a számat, viszont férjem most kezd csak bele ütemes mozgásába, ezzel fent tartva bennem a feszültséget. Ami csak halmozódik bennem, és már érzem is, hogy megint el fogok élvezni! De László félbeszakít.

– Cseréljünk, jól szét akarom dugni a feleséged picsáját! Figyeld csak, hogy fogja élvezni a farkam!

Már érzem is hogy türelmetlenül nyomul belém a vadonatúj fasz. Megállíthatatlan hörgés lesz úrrá rajtam, próbálom visszafogni magam, hogy legalább egy picit úgy tűnjön, hogy nem élvezem ennyire a dolgot, de nem tudom, László farka teljes hosszába járkál ki-be bennem. A férjem elém lép, én meg felnézek rá, már nem látom a szemében hogy sajnálna, sőt inkább olyan kéjesen néz rám mint egy kurvára. Kicsit se finomkodik, és vadállat módjára tolja be a számba a farkát. Ez az én méretem, a másikhoz képest sokkal kényelmesebb, és élvezetesebb is, ahogy most már akadály nélkül csúszik a torkomra. Teljesen kihasználnak, és egyforma ütembe basznak, mikor mind a ketten bent vannak tövig, teljesen közéjük szorulok. Már azt se tudom, hogy mire figyeljek, csak élvezem a két fasz munkálkodását, és már tör is rám a következő orgazmus. Soha nem élveztem még el egy nap kétszer, és most meg gyorsan egymás után jött az élvezet, és van olyan érzésem, hogy ma nem ez volt az utolsó. Kíváncsi vagyok, hogy milyen rekordok fognak ma még megdőlni?! Szinte egyszerre távozik belőlem a két fasz, még nem fejezte be egyik se, talán csak pihenőt tartanak. Nekem se árt egy kis pihenő, csak simán elfekszem a puffon.

– Az első pillanattól kezdve tudtam ahogy megláttam, hogy remek szajha lesz belőle! Az ilyen szerény visszafogott feleségekből lesz a legnagyobb ribanc, ezek egytől egyik élveznek mindent, csak még ők maguk se tudják, meg kell mutatni neki! Meglátod, levakarni se tudod magadról. Majd folyamatosan szopni akar, vagy hogy dugd a picsáját meg a seggét! Kiszáradtam, adj valamit inni!

Leülnek az étkezőasztalhoz, úgy látom ők is elfáradtak. Valamit iszogatnak, de nem szólnak egymáshoz, vagyis nem hallom. Elnyom a fáradtság, el is alszom, de túl sokat talán nem is engednek aludni. Simogatásra és csókokra ébredek. Izzadt, meggyötört testemet kényeztetik mindenhol. Kapok én is inni, már nagyon ki vagyok száradva. Jól esik a kényeztetés, és már készülök is a következőkre, ki tudja mit tartogat még számomra ez a nap. Hátamra fektetnek, és szemből folytatják a kényeztetést. Egyikük a lábam csókolgatja, a másik a melleimmel játszik. Leveszi rólam a bilincset és a csipeszeket, a melleim megkönnyebbülnek, és iszonyú érzékennyé válnak egy időre. A másik már a pinámat kezdi nyalni, gyorsan kemény nyelvcsapásokra vált, semmi bevezetés, semmi finomkodás. Erősen szívni kezdi a csiklóm, és már folyok is olyan eredményes. Akadály nélkül nyomja be egyszerre három ujját, és erős lökésekkel mélyeszti el bennem! Folyamatos ütemes mozgásba kezd, és már érzem is a hatását. Ez csak is László lehet, férjem soha nem művelt ilyet velem, nagyon keményen megdolgozza a puncimat, de iszonyúan élvezem. Az kell, hogy mondjam igaza lett, kezemmel a férjem faszát keresem, alig várom, hogy megint a számba vegyem és addig kényeztessem, míg megint azokat a fura hangokat nem adja ki magából. Rámarkolok, és már verem is, de sok munkám nincs vele, mert keményen áll. Erősen húzom magam felé, de alig érti meg hogy mit is akarok, de nagy nehezen csak leesik neki, és odaáll a mellém, és mosolyogva nyomja a számba. Picit megfogja a fejem, és a szám ütemes dugásába kezd. Közben ketten maradunk, csak fekszem, és a férjem a számat dugja. Úgy igazít, hogy a fejem lelógjon, és újból a számat kezdi el dugni. Ebben a pózban, könnyedén tolja le a torkomon a farkát, és ütemesen verődnek a heréi a homlokomnak. László visszatér a pinámhoz, és valami hideget érzek, és az ujjai megint mozognak bennem, sokkal könnyebben és sikamlósabban mint az előbb, és kevésbé is feszít. Egészen addig, míg úgy érzem, hogy már négy ujját próbálja belém erőszakolni. A pinám befogadja a negyedik ujjat is, de nagyon feszít, főleg mikor mozgatni is kezdi bennem. Forgatja bennem és minden mozdulattal beljebb próbája nyomni belém. A rengeteg síkosítónak köszönhetően sikerül is belém nyomni már a fél kézfejét, az ujjai folyamatosan mozognak, és belül is ingerelnek. A hüvelykujja a csiklómon jár és ennyi ingerlés nekem már sok, és nyüszítenék az orgazmustól teljes erőből, ha nem lenne tele a szám, egy farokka. Orgazmus ide vagy oda, nem állnak le a testem kihasználásával. Még több hideg síkosítót érzek, és sejtem hogy mi fog következni, és nyögök is már csak a gondolattálól is. Férjem otthagy, éreztem, hogy már nagyon közel van az orgazmushoz, de még nem akar elsülni. Be is igazolódik a sejtésem, és ha minden igaz most már mind az öt ujját nyomja belém. Iszonyúan feszít, de ő nem áll le, csak forgatja bennem az ujjait, és minden csavarással, nyom egy erőset a kezén. Egyre jobban fáj, és hangosan, fájdalmasan nyögök, és ez már nem az élvezetről szól, hanem hogy belém erőszakolja azt a hatalmas kezét!

– Játssz magaddal!

Régóta nem csináltam ilyet, a szexuális életünk egyszerű, számomra kielégítő, mikor nem volt barátom néha játszottam magammal, de akkor se túl gyakran. Vonakodva, de megteszem, amit parancsol. Az egész testem beleremeg, ahogy a csiklómhoz érek, csípőmet automatikusan felemelem, amivel annyit érek el, hogy még jobban belém csúszik a kéz. A másik kezemmel a szétfeszített puncimat és a benne lassan mozgó kezet kezdem tapogatni. Úgy érzem az ujjai már teljesen bennem vannak, de a többi még nem. Pont a legvastagabb része van a bejáratomnál, és ezért feszít ennyire. Így hogy játszom magammal, igazán élvezetes a dolog, de jobb lenne ha kevésbé feszítene, ezt már nem bírom sokáig. Rámarkolok a férfi csuklójára, ő pedig az enyémre azonnal, mint ha le akarná fogni a kezem. De elengedi mikor rájön, hogy nem kifele, hanem még jobban magamba akarom tuszkolni. Ütemesen táncolok a csípőmmel és folyamatosan nyomom magamba a kezet. Azt hittem nehezebben fog menni, de most már könnyebben csúszik belém, szinte szippantja be a puncim. Már nem is feszít annyira, viszont brutális érzés, hogy mennyire kitölt. László elkezdi lassan forgatni meg mozgatni bennem a kezét, és még ki tudja mit nem művel odabent az ujjaival. Egy biztos nagyon gyorsan elér az orgazmus, csak vergődök és visítok a puffon, miközben az ujjam őrületes tempóban dolgozik a csiklómon. Nem áll le, és keményen öklözi a puncimat, bennem meg folyamatos orgazmus hullámok cikáznak. Odakapok, hogy most már tényleg álljon le, és kicsit se finomkodva kikapja belőlem a kezét. Az egész testem rángatózik az orgazmustól, úgy vergődök mint egy partra vetett hal. Pár órával ezelőtt erre annyit mondtam volna, hogy „Ennél undorítóbb dolog nincs a földön!”, most meg életem legdurvább orgazmusát éltem meg. Lábaimat összeszorítom, és folyamatosan csak hörgök még mindig, alig akar csillapodni a testem. A hasamra fordulok, a térdem a földön, a felső testem a puffon pihen, és semmi másra se tudok koncentrálni, mint hogy el ne felejtsek levegőt venni. Valamelyik erősen megfogja a derekam, és egy nyomással tolja belém a farkát. Igazán nincs nehéz dolga, úgy ki vagyok tágulva, és olyan lucskos vagyok, hogy akármi könnyedén belém férne. Picit meg is ijedek, hogy annyira meg lettem öklözve, hogy nem is fogom nagyon érezni a dugást. Szerencsére rövid időn belül ismételten minden a régi, és a férjem őrületes nyögések közepette csattogva basz hátulról. László belemarkol a hajamba, és számat kezdi el dugni, nem túl mélyen, de gyors tempóba, követni alig tudom, csak ki be cuppog a számban. Egy ideig csak hagyom, hogy dugjanak ahogy nekik jó, szinte élettelenül fekszem közöttük, mint egy halott, igazából nekem már semmire sincs szükségem. Arra térek magamhoz, hogy a férjem a nagy hév közepette, rá vág egyet a fenekemre. Jó nagyot nyögök a fasszal a számban, és csak folytatja egyszer az egyik oldalra, másszor a másik oldalra vág oda.

– Ez az bébi, szétdugom a picsádat, miközben te egy másik faszt szopsz!

És folyamatosan megy csúnya szöveg, hogy szopjam a faszt, engedjem a torkomra, meg hasonló dolgok. Ez a sok minden egyszerre, újból kezd beindítani. Feljebb emelkedem, és ütemesen mozogni kezdek a bennem munkálkodó faszon, szinte erőből lököm magam hátra, hogy még keményebben keféljen meg. Elkapom a számban ficánkoló fasz tövét, és elkezdem verni, miközben egy része a számban van, és ezerrel munkálkodom rajt! Az egész délutános élvezetnek gyorsan meg lett a hatása, László, erősen a hajamba markol, szinte tépi, és oltári hörgések közepette elkezd pulzálni a farka. Eddig még soha senki se élvezett a számba, és el akartam tolni magamtól, de olyan erősen markolt, hogy esélyem se volt rá. A forró gecije, csak úgy spriccel a számba, majd kiveszi, és még jó pár csíkot az arcomra, hajamra lő. Rendes egy adag volt benne, mert számban is volt bőven, és az arcomat is elég jól beterítette. Már a férjemnek is sok volt a hangokból ítélve.

– Térdelj elé! – jött Lászlótól az utasítás.

Fel se fogtam a dolgot, már a másik fasz bassza keményen a számat. Próbálom magam visszafogni, egy ideig megy is, de annyira tele van a szám, hogy kénytelen vagyok egyet nyelni, és benne lévő sűrű geci már csúszik is lefele. Mikor valaha is szembe jutott ez, még a tudatól is öklendezni kezdtem, de most nem, sőt kifejezetten élveztem a dolgot, már alig várom, hogy megkapjam a következő adagot, ami akármelyik másodpercben elöntheti a számat. Erre a faszra is ráfogtam, és erősen verni kezdtem, de csak pár mozdulat kellett, és már spriccel is a forró geci a számba. Férjem is egy hatalmas adagot adott ki magából, de az utolsó pár löketet ő is az arcomra lőtte. Komolya adag volt a számban, de most nem volt már semmi kényszer, ízlelgetem, játszadozom a különös állagú anyaggal a számba, felizgat a gondolat is hogy mi van a számban. Egy nagy nyeléssel teszem magamévá az egészet. Egyszerre nyitom a számat, és szemem, vagyis nyitnám csak, mert az arcomon lévő gecitől alig tudom kinyitni az egyik szemem. Férjem előttem áll csillogó, de már közel se olyan merev fasszal, és csak bámul rám, mint aki nem hisz a szemének. Picit se csodálkozom, szerintem én se ismerném fel magam.

– Vérbeli ribanc vagy! – bókol László – Azt se kellett megmondani hogy nyeld le az összeset! – majd a férjemhez fordul – Ebből látszik hogy egy igazi ribanc a feleséged, hogy már ösztönszerűen cselekszik! Gyorsan sikerült megtörni a kicsikét, igazán szerencsés vagy, arany életed lesz! – beszél úgy rólam mint ha ott se lennék, egyszerre megalázó, és magasztaló amit mond, miközben én csak ülök a földön, és minden felé nedv folyik rólam

– Te meg! – néz rám megint – Adj magadra! Hogy nézel ki? Pucold már le az arcod, de egy csepp se menjen kárba!

Közben már László már fel is öltözött, indulásra készen, én meg csak ülök fáradtan, szétkefélten a padlón és nyalogatom az ujjamról a gecit, amit az arcomról szedegettem le.

– Még valami! – lép vissza László az ajtóból – Nincs munka! Nem feleltetek meg!

Egy pillanat alatt kap el a döbbenet, hogy mindent bevállaltam hogy a férjemnek meg legyen az új állása, és az egésznek semmi eredménye se lett! A férjem még a nappali közepéről megvetően rám néz, és a másik irányba eltűnik a hálószobánkban.

Remélem megütöttem a mércét. Ha tetszett, akkor tudassátok velem, és talán hozok folytatást. 🙂